Rákot okozhat, ha ilyen edényeket használ

Nem titok, hogy a különböző alapanyagokból készült edényekből és lábasokból, műanyag vagy szilikon eszközökről vegyi anyagok jutnak az ételbe, amelyek rákot okozhatnak. Nem mindegy, melyik edényt mire használjuk, sőt, az sem, hogyan tisztítjuk a konyhai eszközöket. 

2025. január 21., 14:13

Szerző:

A különféle edénybevonatok különféle tulajdonságokkal bírnak, máshogy reagálnak a hőre, karcolásra. Mára azt is tudjuk, hogy vannak közöttük olyanok, amelyeket nyugodtan használhatunk, és olyanok is, amelyek kevésbé biztonságosak az egészségmegőrzés szempontjából, hívja fel a figyelmet a tudatosvasarlo.hu. A rák kialakulásáért is felelősek azok a vegyi anyagok, amelyek a nem megfelelően használt vagy nem megfelelően takarított edényekből az ételbe oldódnak a hő hatására.

Teflon, kerámia, zománc, vas? Melyik edénybevonat mennyire biztonságos?

Noha minden edénybevonat más gondoskodást igényel, vannak szabályok, amelyeket érdemes betartani a teflon, szilikon, zománcozott, alumínium vagy vasedények esetében is ahhoz, hogy biztonságosak maradjanak:

  • Kerülje a túl magas hőt, mert károsíthatja az edényeket, bevonatokat.
  • Savas ételeket hőálló üvegben a legbiztonságosabb sütni, főzni.
  • Használjon inkább fakanalat keverésre, tálalásra, a fém majdnem mindent meg tud karcolni.
  • Figyeljen a a kopás jeleire. Ha mély karcolásokat, repedést vagy leválást lát, cserélje le az edényt.
  • Tárolja úgy az edényeket, hogy elkerülje a karcolódást (pl. puha elválasztó réteg használatával).
  • A nedvesség, különösen az öntöttvas és alumínium edényeken rozsdásodást vagy vegyi kioldódást okozhat.
  • Válasszon minden edényhez megfelelő tisztítási módszert a sérülések és a kioldódás minimalizálása érdekében.

Mely edények adnak leginkább okot az aggodalomra a rák-kitettség szempontjából?

A portál szerint leginkább a teflon vagy egyéb PFAS bevonatú edényeket kerüljük, és érdemes elővigyázatosan bánni a szilikon formákkal is. Aki minden kockázati tényezőt szeretne kizárni, kerülje a sima kezeletlen alumínium és rozsdamentes acél edények használatát is.

Azért a tapadásmentes, köznyelvben teflonnak hívott bevonatoktól kell óvakodnunk, mert ezekből káros anyagok kerülhetnek az élelmiszerekbe. Az elmúlt években több tanulmány is összefoglalta, hogy a kutatások szerint a különböző PFAS vegyületek, vagyis a per- és polifluoralkil anyagok, amelyeket időnként PFC-nek jelölnek, és amelyek például a teflonban, illetve a tapadásmentes edényekben vannak jelen, mindenféle módon károsíthatják az egészségünket: hormonrendszer és immunrendszer károsítóak,

rákkockázatuk van, és felhalmozódhatnak az emberi szervezetben.

A teflon magasabb hőfok (250°C) felett elkezd lebomlani, és mérgező gázokat bocsáthat ki. A PFOA-ról – amelyekkel korábban, a PFAS vegyületek használata előtt bevonták az edényeket – bebizonyosodott, hogy felhalmozódik az emberi szervezetben, rákkeltő kockázata van, emellett májproblémákat, vesekárosodást, hormonális zavarokat és reprodukciós károsodást okozhat, ezért az Európai Unióban 2020-ban betiltották.

Mára a legtöbb teflon edény már PFOA helyett más PFAS anyagból készül. Ezek a még forgalomban lévő PFAS anyagok a legtöbb esetben kisebb mértékben, de sok tekintetben hasonlóan károsak. Hogy megakadályozzuk a káros anyagok felszabadulását, ne hevítsük túl az edényt, ne nyúljunk bele fém eszközzel (az felkarcolhatja), puha szivaccsal tisztítsuk, ne dörzsivel, mosogatógépbe ne tegyük be, ne helyezzük őket egymásba tároláskor (ez is felkarcolhatja), és a régi, karcos eszközöket dobjuk ki.

Dobja ki a szilikon formát!

A szilikon formákat sokan kedvelik, mert nem tudják, hogy a műanyagokkal ellentétben nem vonatkozik rájuk részletes EU-s szabályozás, miközben a vizsgálatok azt mutatják, hogy az anyag 230-260 fokon elkezd bomlani, és káros vegyi anyagokat bocsát ki.

A BEUC Európai Fogyasztói Szervezet egyenesen úgy találta, hogy a szilikon sütőformák 23 százaléka jelentős mennyiségű szennyező anyagot enged ki,82 %-uk pedig különös aggodalomra okot adó vegyületeket tartalmaz.

Habár az utóbbiaknál alacsony koncentrációt mértek, tudni kell, hogy a különböző forrásból származó vegyi anyagok együttesen így is negatív hatásokkal járhatnak. Mindezek fényében itt is érvényes, hogy kerülni kell az anyag magas (200 fok feletti) hőmérsékleten történő használatát – főleg, ha a szilikon színezett, mert a színezékek a hő hatására kiszivároghatnak, és a sérült, kopott daraboktól jobb megválni.

Ezek a biztonságos edények


A kisebb kockázatú edények közé tartozik az alumínium. Érdemes azonban azzal számolni, hogy kisebb mennyiségű alumínium szivároghat belőle az ételbe, a folyamatos kitettséget pedig az Alzheimer-kórral, a dialízis enkefalopátiával, továbbá bizonyos csontbetegségekkel hozták összefüggésbe. Ha ráadásul egy alumíniumedény más fémeket is tartalmaz, azok is kioldódhatnak az ételbe, ami fémes ízt kölcsönözhet neki.

A fejlődő országokban gyártott újrahasznosított alumíniumedények még nagyobb kockázatot jelentenek. Több mint harmadukból ólom, illetve jelentős mennyiségű arzén és kadmium oldódott ki egy vizsgálat során. A kioldódás esélyét növeli a savas vagy sós ételek főzése, ahogy a magasabb hőmérséklet és a hosszabb főzési idő is, és a mosogatógép sem tesz jót ezeknek a konyhai eszközöknek a nagyon magas hőfokú öbltővíz miatt. Elmondható az is, hogy minél régebbi egy alumíniumedény, annál több káros fém oldódik ki belőle.

Sokkkal kisebb kockázatot hordoznak ellenben a kerámia bevonatú edények. A sértetlen és megfelelő minőségű kerámiabevonat nem bocsát ki káros anyagokat, de csak addig, amíg nincs megkarcolva vagy túl magas hőmérsékleten használva. 

Az agyagból készült kerámia edények azonban tartalmazhatnak jelentős mennyiségű szennyezőket. A régebbi, nem kellően ellenőrzött, rosszabb minőségű kerámia edények toxikus fémeket, felhalmozódó, idegrendszert károsító ólmot és rákkeltő kadmiumot tartalmazhatnak. Ezeket régen gyakran használtak a mázakban. Ha a kerámia edény nem megfelelően kiégetett vagy nem felel meg a biztonsági előírásoknak, akkor különösen savas ételek sütésekor, főzésekor bejuthatnak ezen anyagok az élelmiszerekbe.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: congerdesign via Pixabay)