Növeli a rák kialakulásának kockázatát a városi életmód

A városi életmód számos előnnyel járhat, de egy szempontból biztosan nem vonzó: a városban élők nagyobb eséllyel néznek szembe a rák különböző fajtáival. Mutatjuk, hogy miért!

2024. augusztus 16., 10:05

Szerző: 168

Növeli a rák kialakulásának kockázatát a városi életmód

Jean Rinkowski, a Michigani Egyetem jelenlegi közegészségügyi (MPH) mesterszakos hallgatója néhány csoporttársával részt vett a California Teachers Study (CTS) kohorszával együttműködve egy olyan tanulmány elkészítésében, amely a városi és vidéki életmód, illetve a rák összefüggéseit vizsgálja. Kutatásának célja annak vizsgálata volt, hogy az életmód és más kockázati tényezők hogyan különböznek a városi és vidéki betegek között, akiknek szembe kellett nézni a rák valamelyik típusával.

Döbbenetes összefüggés van az élőhelyhez köthető életmód és a rák kialakulása között

Az életmódbeli kockázati tényezők olyan magatartásformák vagy szokások, amelyek hatással vannak az egészségünkre, és amelyek módosíthatók vagy megváltoztathatók.

A kutatás során Rinkowski először is azonosította a tíz leggyakoribb rákos megbetegedést a CTS adatbázisában. Ezután összehasonlította a diagnózisuk idején városi területen élő résztvevők életmódbeli tényezőit a diagnózisuk idején vidéken élő résztvevők életmódbeli tényezőivel. Végül elemezte az egyes kockázati tényezőket, hogy megállapítsa, van-e statisztikai különbség a városi és vidéki lakosok között a tíz leggyakoribb rákos megbetegedés bármelyikének tekintetében.

A projekt során a következő kockázati tényezőket vizsgálta:

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

életkor a rák diagnózisakor
életkor az első terhességkor
alkoholfogyasztás
testtömegindex (BMI)
étrend (alkohollal és anélkül)
fizikai aktivitás
paritás a vizsgálat kezdetén (a résztvevő szült-e már gyermeket a vizsgálatba való bekapcsolódásakor)
társadalmi-gazdasági státusz
a terhességek teljes száma

A vizsgálat során az emlőrák bizonyult a leggyakoribb rákos megbetegedésnek: az összes rákos megbetegedés közel 40 százalékát adta. A második leggyakoribb rák a melanoma volt. Rinkowski úgy találta

a városi és vidéki résztvevők életmódbeli tényezőinek összehasonlításakor, hogy az egyes rákos megbetegedések esetében az életmódbeli tényezők bizonyos ráktípusok esetében eltérnek.

Például a diagnózis időpontjában betöltött életkor statisztikailag különbözött a városi és vidéki résztvevők között a melanoma esetében, de az általa vizsgált többi ráktípus esetében nem.

Egyetlen tényező volt, amely minden egyes ráktípus esetében szignifikánsnak bizonyult: a társadalmi-gazdasági státusz. A kutatás eredménye szerint a a legtöbb városi rákos résztvevő a magasabb társadalmi-gazdasági státuszú (vagyis a nagyobb jólétben élő), a legtöbb vidéki rákos résztvevő pedig a középső társadalmi-gazdasági státuszú csoportból került ki.

Az anyagi jólét okozta életmódbeli tényezők okozhatnak elhízást, magas koleszterinszintet, amik növelik a rák kialakulásának esélyét, ám nem ez az egyetlen rizikófaktor.

Iparosodás hatása egy városi vagy vidéki környzetben

A Tomorrow City összefoglalója szerint a rák a DNS-t károsító környezeti hatások eredménye. A városi életmódot folytatók sokszorosan ki vannak téve ennek a hatásnak az iparosodás, a nem hatékony hulladékgazdálkodás és a gépjárművek magas száma miatt.

A rák az egyik vezető halálozási ok világszerte. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a légcső-, hörgő- és tüdőrák évente több mint egymillió háromszázezer halálesetet okoz. Ha a többi fajtát is beleszámítjuk, a végeredmény nyolcmillió ember.

A környezeti expozíció kockázata a városi területeken nagyobb, mint a vidéki területeken. A lap példaként a spanyol Országos Epidemiológiai Központ eredményeit említi, amely szerint Spanyolországban kilencmillió embernél alakulhat ki rák az ipari központok közelében élők között. Globálisan nézve a világon a tüdőrák okozta halálesetek 8 százaléka éppen a gépjárművek és gyárak kibocsátása miatt következik be.

Ez a helyzet még aggasztóbb, miután a barcelonai Egészségügyi Intézet közzétett egy tanulmányt, amely szerint

a légszennyező anyagok nemcsak a légutakat érintik, hanem a vese-, a hólyag- és a vastagbélrák kialakulásával is összefüggésbe hozhatók.

A városi területek és a rák közötti összefüggést megerősítette ugyanezen szervezet 2018-ban közzétett tanulmánya, amely kimutatta, hogy a városi területeken, de legalább 300 méterre egy parktól élő embereknél lényegesen kisebb az esélye e betegség különböző változatainak kialakulására.

Bár a rák az egyik legsúlyosabb betegség, tekintettel a vele járó magas halálozási arányra, a városi területek rossz levegőminősége más tüdőbetegségek, például az asztma vagy a tuberkulózis terjedéséhez is hozzájárul, sőt meddőséget, szívbetegségeket, idegrendszeri betegségeket, csontritkulást, szemfertőzést és bőrgyulladást is okozhat. Olyan betegségek, amelyek nem egyformán érintik az egész lakosságot.

A legveszélyeztettebb korcsoport: a csecsemők és az idős emberek

Az UNICEF szerint 17 millió csecsemő él olyan területeken, ahol a légszennyezettség legalább hatszorosa a nemzetközi határértékeknek. Ez a helyzet nemcsak a tüdőre, hanem a gyermekek agyának fejlődésére is hatással van. Hasonló hatás figyelhető meg az időseknél is. A Nemzetközi Öregedéskutató Központ által közzétett adatok szerint

a rák és a tüdőproblémák mellett azoknál az időseknél, akik ki vannak téve a szennyezésnek vagy az iparágak mérgező kibocsátásának, elhízás, szisztémás gyulladásos reakciók, felgyorsult sejtöregedés, demencia és Alzheimer-kór alakulhat ki.

A veszélyeztetettebb népességcsoportok esetében a rák és a szennyezéssel kapcsolatos egyéb betegségek kialakulásának kockázata még tovább nő, ha olyan országokban élnek, mint Banglades, Pakisztán, India, Afganisztán vagy Bahrein, amelyek az Aquae Alapítvány szerint a világ öt legszennyezettebb országa között vannak, amelyeket Mongólia, Kuvait, Nepál, az Egyesült Arab Emírségek és Nigéria követ.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)