Állandóan fáradt?! Ez lehet az oka!
Az állandó fáradtság nem csak a tavasznak tudható be. A rejtett vashiányt sokan nem észlelik időben, pedig leggyakoribb oka a belső vérzés.
A vashiány tünetei enyhék, ezért sokan nem észlelik időben. A vas nélkülözhetetlen ásványi anyag, amely döntő szerepet játszik a szervezetben, beleértve a vörösvértestek képződését is, amelyek oxigént szállítanak a test különböző részeibe – írja a Hvg.
Vashiány esetén a szervezetünkben nem termelődik elég hemoglobin, azaz oxigénhordozó fehérje. A vashiánynak számos oka lehet. Az egyik leggyakoribb a tápanyaghiány, vagyis, hogy nem fogyasztunk elég vasban gazdag élelmiszert, például húst, tenger gyümölcseit, hüvelyeseket és leveles zöldségeket. A rejtett vashiányt akár belső vérzés is okozhatja.
A vashiány legjellemzőbb tünete a fáradtság
Sokan nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a fáradtságot, pedig kéne. Ugyanis, amikor kevesebb oxigén kerül a szervezetünk sejtjeibe és szöveteibe, az levertséghez és gyengeséghez vezethet. További vashiányos tünet a légszomj, a fejfájás, a sápadt bőr, a szédülés és a könnyen berepedő körmök is. Súlyos esetekben a vashiány vérszegénységhez vezethet, aminek következtében már drasztikusan csökken a vörösvértestek szintje, így a szövetekbe szállítható oxigén mennyisége is. A vashiányos vérszegénység a terhelési nehézlégzés mellett heves szívdobogást, mellkasi fájdalmat és akár szívelégtelenséget is okozhat.
Vérző aranyér is lehet a vashiány rejtett okai között
A vashiány egyik leggyakoribb oka a vérvesztés. Ilyen az erős menstruációs vérzés, a műtétekhez vagy nagyobb sérülésekhez társuló vérvesztés vagy akár a rendszeres véradás. Szintén gyakori oka a vashiánynak a vas és más tápanyagok felszívódási zavara bizonyos gyomor-bélrendszeri betegségekben, mint például a gyulladásos bélbetegség (IBD) vagy a cöliákia is. Az ilyen esetekben még akkor is vashiány alakul ki, ha egyébként elegendő vasat viszünk be az étrendünkkel. Az első lépés ilyenkor az alapbetegség gyógyítása, majd a megfelelő minőségű és időtartamú vaspótlás orvosi felügyelet és kontroll mellett.
Számos szövődményt okozhat a krónikus vesebetegség is, beleértve a vashiány miatti vérszegénységet is. Ennek oka, hogy a vesék felelősek az eritropoetin nevű hormon termeléséért, amely serkenti a vörösvértestképzést. A krónikus vesebetegséggel élőknek kiemelten fontos, hogy elegendő vasat fogyasszanak az egészséges vörösvérsejt-termelés támogatásához.
Éppen ezért kell a vashiány tüneteivel orvoshoz fordulnunk, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat, azonosítja a mögöttes problémákat és kezelést javasol. A megfelelő diagnózis birtokában a vashiány már hatékonyan kezelhető, javít az egészségi állapotunkon és a közérzetünkön is.
A vashiány kimutatására egy vérvétel is elég
Aki vashiányban szenved, annak a vörösvérsejtszáma és hemoglobinszintje alacsonyabb lehet a normálisnál. A szervezetnek ugyanis vasra van szüksége a hemoglobin, azaz a vörösvértestekben lévő fehérje előállításához, amely oxigént szállít a szervezetben. Ha nincs elegendő vas, nem termelődik elegendő hemoglobin, ami a vörösvértestek számának és a testszövetekbe szállítható oxigén mennyiségének csökkenéséhez vezet.
A vérképben szerepelhet az átlagos vörösvértest-térfogat (MCV), amely a vörösvértestek méretét jelöli. Akinek vashiánya van, annak az MCV-je kisebb lehet, ami a vashiányos vérszegénység jellemzője. Vizsgálják a ferritin nevű fehérje szintjét is, amely a raktározott vas mennyiségét mutatja meg. Az alacsony ferritinszint apadó vasraktárkészletre utalhat. Végezhetnek emellett transzferrin-telítettségi (TSAT) tesztet: ez a fehérje vasat szállít a vérben, a laborvizsgálat pedig a vassal telített transzferrin százalékos arányát méri. Csökkent szintje ezért ugyancsak a vashiány gyanúját ébresztheti. Végezetül a vörösvérsejt-eloszlási szélesség (RDW) teszt a vörösvértestek méretének változékonyságát vizsgálja. A magas RDW-szint vashiányos vérszegénységet jelezhet.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)