Egy világpolgár Lipóciából

George Weisz Magyarországról emigrált a szüleivel a második világháború előtt. Londonban él jelenleg is. A magyar származású mérnök, feltaláló gyárakat épített, találmányai híressé tették. De sokan az Oscar- és Golden Globe-díjas Rachel Weisz édesapjaként ismerik. Az üzletember most először vállalta egy magyar film szponzorálását: producere lett Groó Diana Regina című alkotásának, amely a világ első női rabbijának, az Auschwitzban elpusztított Regina Jonasnak állít emléket. George Weisz a magyar sajtónak még soha nem nyilatkozott. A 168 Órával kivételt tett. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.

2013. április 5., 11:39

George Weisz, a neves feltaláló és üzletember igazi világpolgár. Tíz nyelven beszél, Londonban él, de gyakran repül New Yorkba Oscar-díjas lányához, Rachel Weiszhez. S közben, ha ideje engedi, itthon tölt néhány napot Budapesten, leginkább Lipóciában.

Ugyanis Mr. Weisz – itteni barátainak: Weisz Gyuri – magyar származású. S mint igazi self-made man mindig mer újba kezdeni. Nyolcvanhárom évesen is. Noha filmgyártással korábban nem foglalkozott, producere és fő támogatója lett Groó Diana „kreatív dokumentumfilmjének,” amely a világ első női rabbijáról szól.

A producer és a rendező kapcsolata öt évvel ezelőtt kezdődött. Akkor is éppen Budapesten volt George. Barátai hívták a Spinoza Házba, nézze meg Groó Diana első színpadi bemutatóját, a Címzett ismeretlent. A második világháború idején játszódó darab felkavarta Weiszt: annak idején ő is átélte a zsidóüldözést. Előadás után beszélgetni kezdett a rendezővel, aki elmondta: filmet tervez a világ első női rabbijáról, a német Regina Jonasról, akit 1944-ben Auschwitzban elpusztítottak. Regináról csupán egyetlen fénykép maradt fenn, meg azok a levelek, róla szóló írások, amelyeket deportálása előtt maga helyezett el a berlini hitközségnél. Még nem készült film róla. A rendező hozzátette: ha sikerül támogatókat szerezni a játékfilmhez, a címszerepre Rachel Weiszt szeretné felkérni.


Aztán George visszatért Angliába, de onnan is folyton érdeklődött, hol tart a film. Groó Diana a történet olcsóbb, ám annál munkásabb feldolgozása mellett döntött: eredeti archív filmanyagokból teremtette meg a húszas-harmincas évek weimari világát. A megmaradt dokumentumokból rekonstruálta a rabbinő alakját. A Magyar Mozgókép Közalapítvány 2010-ben támogatást ítélt meg nekik. Csakhogy az MMKA megszűnt a kormányváltás után, és ugrott a megígért állami pénz.

Groó Diana akkor már két éve kutatott külföldi filmarchívumokban, rengeteg anyagot összegyűjtött. Úgy tűnt, mindez hiábavaló munka volt. A kétségbeejtő helyzetben George Weisz sietett segítségére: felajánlotta, hogy a produkció mellé áll, és a forgalmazásban is segít. Neki köszönhető, hogy mégis megszülethetett e különleges alkotás.

Weisz azt mondja, számára ez a mű azért is fontos, mert nem a holokauszt tragédiáját akarja újból elbeszélni, hanem egy rendkívüli, elhivatott asszony sorsát mutatja be, aki kemény küzdelmekkel megvalósította az álmait, s rabbi lett. Utolsó pillanatáig, a halál közelében is hitet és erőt tudott adni sorstársainak.

George Weisz magyar felmenői között is akadtak rabbik, noha édesapja már civil pályát választott. Amikor 1938-ban bevezették az első zsidótörvényt, az apa úgy döntött, családjával külföldre menekül. Mindenüket itt hagyták, úgy emigráltak Londonba. George kilencéves volt akkor.

Weiszék túlélték a háborút, és újrakezdhették az életüket. George és két nővére angol iskolákban tanultak, majd ösztöndíjjal egyetemet végeztek. A fiú gépészmérnök diplomát szerzett. Huszonévesen már megalapította első gyárát. Később az egész világon ismertté váltak életmentő orvosi műszerei és lélegeztetőgépei. Nemcsak munkabírásáért és kreatív ötleteiért tisztelték, hanem az emberségéért is: alkalmazottai ragaszkodtak hozzá.

George első felesége osztrák pszichológusnő volt, két lányuk született. A kisebbik, Minnie ma elismert fotóművész Londonban, camera obscurával készíti képeit. Nővére, Rachel a világ egyik leghíresebb színésznője.

Egy filmsztár édesapjának lenni nem könnyű. Rachel már tizennégy évesen modellkedett, és Hollywoodba hívták filmezni Richard Gere-rel. Az amerikai producer könyörgött George Weisznek, engedje el lányát, ötcsillagos szállodában lakik majd, mindent megkap, amit csak kíván. „Éppen ezt nem szeretném” – felelte az apa, és lányát eltiltotta a filmezéstől. Féltette. Rachel aztán Cambridge-ben végzett irodalom szakon. Egyetemi éveiben kezdte el a színi pályáját, és a filmsikerre sem kellett sokáig várnia. Később megköszönte édesapjának, hogy vigyázott rá, nem engedte tinédzserként Hollywoodba.

Amikor Rachel tavaly férjhez ment Daniel Craig angol színészhez, a bulvárújságírók éjszaka is becsöngettek George Weiszhez, hogy kifaggassák az ifjú párról. Elhajtotta őket. Ha New Yorkban meglátogatja a lányát és imádott unokáját, nem egyszer paparazzók követik őket. A nagypapa nehezen viseli ezt: a csillogó sztárvilág kemény próbatétel egy civilnek.
Öt évvel ezelőtt George Weisz visszavonult az üzleti életből, és létrehozta a szüleiről elnevezett alapítványát, amely jótékonysági célokat szolgál. Segíti a rászorulókat, adományozott kórházaknak, művészeti intézményeknek. Gyermekeit arra nevelte: aki az életben sikeresebb, annak a társadalmi felelőssége is nagyobb. Támogatta Rachelt, amikor a lánya segített kórházat építeni Afrikában, és adakozásra szólította fel az amerikaiakat: „Ha csak egyetlen embernek tudsz segíteni, az is sokkal több, mint ha semmit sem csinálnál.” Édesapja iránti tiszteletből a színésznő megtartotta a Weisz nevet, noha az ügynökei győzködték: egy angolosabb név jobban csengene.

George Weisznek sok barátja van itthon, szívesen jön haza, de azt mondja: aggasztja az ország mai helyzete, az erősödő nacionalizmus, rasszizmus, az újraéledő antiszemitizmus.
Ezért is támogatta a mártírhalált halt Regináról szóló filmet, amely arra is figyelmeztet: hová vezethet a kirekesztés és az elszabadult gyűlölet.

A vállalkozások, cég sikerének egyik alapja, hogy megfelelő munkaerőt találjon, és persze meg is tartsa a dolgozóit. Manapság azonban nem sok cégnél tapasztalható munkaerőhiány, vagy épp olyan dinamikus fejlődés, amely több munkatárs felvételét indokolja. Megfelelő munkaerőt találni azonban nem egyszerű feladat, és többféle módszer is van már rá. Az egyik természetesen az, ha egy megüresedett pozícióra a cégen belül keresünk valakit, aki már ismeri a céget, és kellő tapasztalattal rendelkezik. Ettől még persze az ő pozíciója megüresedik, tehát mindenképp szükség lesz új emberre.