C-vitamin nélkül ez történik a szervezettel

Manapság szinte elképzelhetetlen, hogy ne jussunk megfelelő C-vitamin mennyiséghez, hiszen akár étrendkiegészítők formájában, akár a napi élelmiszerrel gondoskodni tudunk a szerveztünk igényeiről. Ezért is meglepő, hogy újra felütötte a fejét a skorbut, amit súlyos C-vitamin-hiány okozhat.

Csak a történelemkönyvekből ismerjük a C-vitamin-hiányt, vagy mégsem?

A Házipatika szemlézte a The Conversation cikkét, amelyből kiderül, a skorbut tünetegyüttese különösen a nagy hajós utazások korszakában, a 15. és 18. század között fordult elő gyakran. A tengerészek és felfedezők hosszú időn keresztül csekély ételadagokon éltek, friss élelmiszerek nélkül.  Vasco da Gama 1499-es indiai útján legénységének csaknem felét, Magellán több mint felét vesztette el e hiánybetegség miatt. A 16-18. században számos hasonló betegséghullám ütötte fel a fejét még olyan híres történelmi felfedezők hajóin is, mint Sir Francis Drake. Fordulópontot a brit tengerész orvos, James Lind kísérlete hozott 1747-ben, aki az elsők között figyelte meg, hogy a citrusfélék fogyasztása csökkenti a skorbut kockázatát. A Brit Királyi Haditengerészet 1795-ben tette kötelezővé flottájában, hogy a hajókon szolgáló tengerészeknek biztosítsanak citrom- vagy limelevet az utak során, noha magát a C-vitamint akkor még nem ismerték.

Miért van a szervezetnek szüksége C-vitaminra?

Amint a cikkben Lauren Ball közegészségügyi szakértő, a Queenslandi Egyetem kutatója rámutat, a C-vitamin kulcsfontosságú a szervezetünk számára. Elengedhetetlen a kollagéntermelődéshez – a kollagén pedig a bőr, az erek, a csontok és kötőszövetek egészségének megőrzéséhez. C-vitamin nélkül szervezetünk nem tudja megfelelően regenerálni szöveteit, begyógyítani a sebeket, vagy akár felvenni a harcot a fertőzésekkel szemben. Mindez olyan tünetekhez vezet, mint a fáradtság, gyengeség, ínyvérzés, -gyulladás, a fogak kilazulása, ízületi és izomfájdalmak, gyakori véraláfutások, a bőr szárazsága, durvasága, lassú sebgyógyulás, vérszegénység, illetve a fokozott fertőzéshajlam.

A lap hangsúlyozza, a közelmúltban két, egymástól független esettanulmány is skorbutos megbetegedésről adott hírt. Az egyik leírás fókuszában egy középkorú férfi áll Nyugat-Ausztráliából, míg a másik egy 65 éves kanadai nő esetét mutatja be részletesen. Mindkét beteg alsó végtagi gyengeséggel és bőrpanaszokkal fordult orvoshoz, és eleinte egyiküknél sem gyanították, hogy skorbut állna a tüneteik hátterében. Végül azonban fény derült a vitaminhiányukra, és miután magas dózisban kaptak C-vitamint, állapotuk javulni kezdett, mígnem teljesen felépültek. Mindkét tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy kezeletlenül a skorbut érgyulladáshoz és potenciálisan végzetes vérzéshez vezethetett volna.

Ha azt hiszi, nem lehet érintett, nagyon téved

A skorbut nem csak azokat fenyegeti, akik a szegényes táplálkozás miatt nem jutnak elég C-vitaminhoz.

Ugyancsak kockázati tényező, ha élelmiszer-sivatag mellett él, tehát olyan területen, ahol korlátozott a friss zöldségekhez vagy gyümölcsökhöz való hozzájutás (Európában is található élelmiszer-sivatag), ha megélhetési válságban él, tehát nem engedheti meg magának azt, hogy firss zöldségeket és gyümölcsöket fogyasszon.

Az is kockázati tényező, ha szigorú diétát követ, ugyanis a szigorú súlycsökkentő fogyókúrák szintén zavart okozhatnak a szervezet tápanyag-ellátásában. 

A mentális zavarokkal összefüggő testképzavar is okozhat skorbutot. A depressziótól az anorexiáig számos mentális zavar súlyos élelmiszer-megvonáshoz vezethet.

Az elszigeteltség ugyancsak megbetegít. Különösen az idősek körében, főként azoknál, akik egyedül vagy idősotthonban élnek, gyakran előfordul, hogy nem tudják megfelelően ellátni magukat, beleértve az ételkészítést is. 

Betegségek „mellékhatása” is lehet a skorbut. Az emésztőrendszeri kórképektől a felszívódási zavarokon át a súlyos allergiák és intoleranciák miatt bevezetett diétás megszorításokig megannyi egészségügyi oka lehet, ha valaki nem fogyaszt elég C-vitamint, vagy a vitamin nem tud hatékonyan felszívódni a szervezetében.

Hogyan tudjuk a szervezet számára biztosítani a megfelelő mennyiségű C-vitamint?

A paprikák és citrusfélék mellett remek forrásnak számít a friss brokkoli, káposzta (akár savanyítva is), paradicsom, szamóca, kivi, vagy éppen a spenót és a zöldborsó. Emellett étrend-kiegészítők segítségével is biztosíthatjuk szervezetünk C-vitamin-igényét. Vízben oldódó vitaminként észszerű bevitel mellett nem kell túladagolástól tartani, a felesleg egyszerűen kiürül a vizelettel. Mindazonáltal Ball szerint napi 2000 milligrammnál semmi esetre sem javasolt több C-vitamint fogyasztani. A túlzott C-vitamin fogyasztás megterheli a szervezetet, akár hasmarsot is okozhat.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: ivabalk via Pixabay)