Bulimiájáról és súlyos szorongásáról írt a magyar olimpikon úszó Szilágyi Liliána
- Amit le fogok írni az még mindig nagyon nehéz nekem de remélem hogy lesz olyan akinek segíteni fog legalább egy kicsit. Az elmúlt években bulimiával és hatalmas stresszel küzdöttem. Nagyon kevés ember tudja ezt rólam, mert nem voltam kész arra hogy felvállaljam - kezdi saját blogoldalán megosztott történetét Szilágyi Liliána kétszeres ifjúsági olimpiai bajnok úszó.
Szilágyi Liliána bátran mutatta meg betegsége egyik következményét.A fiatal nő szerint a tökéletességre való törekvés szülei és edzői részéről volt az, ami ilyen súlyos problémákat eredményezett. Szilágyi azt írja, husi gyerek volt és a szülei balettől kezdve, ritmikus sportgimnasztikán át úszásra is beiratták csak hogy lefogyjon.
- Hétköznapokon reggel 5-től este 11-ig rohantam edzések és az iskola illetve magánórák között. Hétvégeken még több edzés és még több tanulás. Nem volt megállás, nem volt pihenő
- írja Szilágyi.
Az úszónő azt mondja, valahol az úton elfogyott a határ közte és a másoknak való megfelelés között.
- Lassan de annál biztosabban a stressz, a helytelen étkezés és a megfelelő pihenés nélkül bekövetkezett a holtpont. A testem és az elmém is megtört. Az iskolában az agyam alig volt használható és egyre kevesebb edzés volt amit végre tudtam hajtani. A testsúlyom ingadozni kezdett és hihetetlen fájdalmak kezdtek jelentkezni a hasamban - írja az úszó, aki hozzáteszi, úgy érezte, nem állhat meg.
Amikor először hánytatni kezdte magát a stressz miatt tette. Mint mondja, megijedt, segítséget kért, de akitől kért azt mondta neki: ne reagálja túl. - Nem szeretnék részleteket megosztani veletek, de szokásommá vált elég gyorsan. Bárhol, bármikor. Versenyeken is.
Szilágyi azt írja, két éve tudatosult benne, hogy szó szerint felemészti a testét. Már nem csak fájdalmai de bőrproblémái is lettek. Ezért orvoshoz fordult. - A májam, a vesém, az inzulinom és az összes vitaminom és hormonom instabilan működik. Az immunrendszerem gyenge, és a bőröm semmilyen védelmet nem képez magának ezáltal.
Szilágyi szerint a helyzet most már jobb, a gyógyulás útjára lépett: – Még most is nehéz az étkezéssel való viszonyom és a bulimiámmal való küzdelem is, de tudom hogy jó úton vagyok, mert nem félek már szembenézni a gyengeségeimmel.
