Romba döntheti Európát a biomassza

Az Európai Unió riasztó ütemben veszíti el erdei szénelnyelőjét, és a veszteség egyik fő mozgatórugója a biomassza-üzemanyag kitermelése.

2022. november 14., 17:12

Szerző:

Az EU tagállamai 2002 óta meredeken csökkentik vagy teljesen elvesztették erdei és szárazföldi szénelnyelőiket – derül ki a Partnerség a Politikai Integritásért (PFPI) nonprofit csoport kutatásából – írja a Greenfo.

Az éghajlati stabilitás megőrzése a cél

A klímasemlegesség 2050-ig történő elérése érdekében az EU célértékeket tűzött ki az erdőkben, a talajban és más szárazföldi szénelnyelőkben való fokozott CO2-tárolásra vonatkozóan. A jelentés azonban a jelenlegi hanyatlási ütem mellett a legtöbb uniós ország nem fogja elérni a 2030-ra kitűzött földsüllyedési céljait. Európában az erdők jelenleg nettó szénelnyelőt jelentenek, mivel több szén-dioxidot vesznek fel, mint amennyit kibocsátanak. Az európai erdők CO2-elnyelő képessége azonban az évek során csökkent, és helyre kell állítani – ismerte el az Európai Bizottság két évvel ezelőtt, amikor előterjesztette a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervét.

Az EU-nak és az ENSZ-nek benyújtott hivatalos kormányzati adatok alapján a PFPI megállapította, hogy az EU 2002 és 2020 között a szárazföldi ágazat éves szénelnyelésének mintegy egynegyedét veszítette el, nagyrészt az energetikai célú betakarítás miatt. „Egyes tagállamokban egyértelmű kapcsolat van a biomassza-kitermelés és a szárazföldi elnyelés elvesztése között. Finnországban a kormányzati kutatók részletes statisztikákat mutattak be a fa energiafelhasználásáról, és kifejezetten a gömbfa elégetését jelölték meg a szénelnyelés elvesztésének egyik mozgatórugójaként, míg Észtországban a kitermelt fa mennyiségének több mint felét tüzelőanyag- vagy pelletgyártásra használják fel” – áll a jelentésben.

A jelentés szerint a szilárd biomassza teljes felhasználása 2020-ban 239%-kal magasabb volt, mint 1990-ben, az energiaszektorban – a hő- és villamosenergia-termelésben – történő felhasználás pedig több mint 1000%-kal nőtt ebben az időszakban a PFPI által összeállított hivatalos statisztikák szerint.

A PFPI-jelentés megjelenését a jelenleg zajló ENSZ klímacsúcsára időzítették, ahol az erdészet is szerepel a napirenden. A COP27 ülésén a vezetők elindítják az erdőkkel és az éghajlattal foglalkozó vezetők partnerségét, amelynek célja a világ erdőinek védelmére, megőrzésére és helyreállítására irányuló intézkedések fokozása.

Az Európai Unió globális vezető szerepet tölt be az erdővédelem terén, és tavaly rendeletet terjesztett elő az olyan áruk behozatalából eredő erdőirtás csökkentése érdekében, mint a szója, a marhahús, a pálmaolaj vagy a kávé. A PFPI kutatása szerint azonban az EU nem példakép itthon , amely a szárazföldi szénelnyelők csökkenését az európai biomassza-politikáknak tulajdonítja, amelyek az erdei fát az EU megújuló energiáról szóló irányelve értelmében nulla szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagnak tekintik.

A jelentés megállapította, hogy a biomassza-energiafogyasztás 1990 óta több mint kétszeresére nőtt az EU-ban, és a növekedés nagy része 2002 óta következett be, miután az EU kiadta első irányelvét, amely a biomasszát megújuló energiaként tartalmazza. Az Európai Bizottság szerint a biomassza jelenleg az EU-ban az összes megújuló energia közel 60%-át teszi ki – többet, mint a szél- és a napenergia együttvéve. A biomassza iránti kereslet várhatóan csak növekedni fog az elkövetkező években, annak ellenére, hogy csak ennyi van belőle, amit fenntartható módon elő lehet állítani – közölte a Bizottság kutatási osztálya.

Szeptemberben az Európai Parlament támogatta azokat a terveket, amelyek az erőművekben felhasznált biomassza támogatásának megszüntetésére irányulnak, és a legtöbb elsődleges faégetést kizárják az EU megújuló energiára vonatkozó célkitűzései közül.

A PFPI szerint azonban ezek a változások nem érintik a lakossági fatüzelést, amely a fűtésben a megújuló energiaforrások legnagyobb részarányával járul hozzá. Ezenkívül az olyan uniós országok, mint Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, „felülvizsgálták a lakossági fatüzelés számlálására szolgáló felmérési módszereket” – mutatott rá a jelentés, mondván, hogy ez „a bejelentett biomassza-felhasználás hirtelen növekedését” eredményezte ezekben az országokban, ami lehetővé tette számukra, hogy elérjék a megújuló energiával kapcsolatos célkitűzéseiket.

A PFPI esetében ez az EU biomassza-politikájának sürgős újragondolását teszi szükségessé. „Az éghajlati stabilitás eléréséhez sokkal nagyobb mennyiségű szén-dioxid-tárolásra lesz szükség az erdőkben, ami lehetetlen, hacsak a biomassza-kitermelést nem csökkentjük jelentősen. Ez a jelentés legfontosabb üzenete” – mondta.

(Kiemelt képünk illusztráció: biomassza energiával működő dohányszárító. MTI Fotó: Balázs Attila)

 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülése (COP27 - klímacsúcs) nem hozta el a várt eredményt sem a világ legnagyobb kibocsátóinak a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos visszaszorítására vonatkozó kötelezettségvállalásai, sem pedig az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó új vállalások tekintetében.

Kompenzációs ENSZ-alap létrehozásában állapodtak meg az országok az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) az egyiptomi Sarm-es-Sejkben. Az alap az éghajlatváltozást legjobban elszenvedő, legkiszolgáltatottabb országoknak nyújt támogatást .