A rovartrágya lehet a magyar talaj jövője

A rovartrágya mezőgazdasági felhasználása új távlatokat nyithat, amely a növénytápláláson és -kondicionáláson túl, a rovarkártevőkkel szembeni védelemben is utat mutat.

2023. november 29., 16:02

Szerző:

A klímaviszonyokon túl az intenzív mezőgazdasági termelés hatására is rohamos tempóban romlik a hazai termőföldek állapota. Magyarország mező- és erdőgazdasági területeinek mintegy ötven százaléka van kitéve a talajromlás veszélyének, ezért kiemelten fontos, hogy fenntartható termelési módokkal, felelős talajműveléssel és természetes, jó minőségű talajjavító készítményekkel tegyünk az egészséges talajéletért – hívja fel a figyelmet Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője az Agrárszektor Konferencián. A takarmánycélú rovartenyésztéssel foglalkozó vállalat egy új, 100%-ban természetes talajjavító készítményen dolgozik, amely akár globális szinten is választ jelenthet a problémára.

Egy friss felmérés szerint ugyan a nyugat-európai régióhoz képest a magyar termőtalajok viszonylag megőrizték állapotukat, mégis a mezőgazdasági területek 52 százaléka bizonyos mértékben csökkent értékűnek számít termelési szempontból. Ugyanakkor a minőségi változás mellett, mennyiségében is jelentősen átalakult a hazai mezőgazdasági földhasználat. A KSH adatai alapján:

  • az elmúlt 60 évben közel 2 és fél millió hektárral csökkent a mezőgazdasági terület, ezen belül pedig közel másfél millió hektárral lett kevesebb a szántó- és gyepterület is.
  • a termőterületről ugyan csak 2019-ig bezárólag vannak elérhető adatok, de ugyanezt az időintervallumot vizsgálva, így is 1,3 millió hektárnyi csökkenésről számolhatunk be.

Egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a hazai termőtalajok

A klímaváltozás mellett a nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlatok, az intenzív termelési technológiák alkalmazása tovább ront a helyzeten. A helytelen talajművelési módok, valamint a túlzott vegyszer- és műtrágya-használat a talaj ökoszisztémájának súlyos károsodásához vezet. „A jó termés alapja a megfelelő kondícióban lévő, egészséges termőföld. A termőtalaj fokozatos romlásával az élelmiszerek minőségét is veszélyeztetjük” – figyelmeztetett Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

A rovartrágya a jövő?  

A rovartrágyából nyert termésnövelő anyagok komplex hatással rendelkeznek:

  • tápanyagforrásként szolgálnak a talaj és a növények számára,
  • növénykondicionáló hatásuk kedvezően hat a növények fejlődésére,
  • közvetlen szerepet játszhatnak a kártevők és kórokozók visszaszorításában.

A szakértő szerint a rovartrágya mezőgazdasági felhasználása új távlatokat nyithat, amely a növénytápláláson és -kondicionáláson túl, a rovarkártevőkkel szembeni védelemben is utat mutat: „Fontos, hogy elengedjük a berögzült, régi módszereket és a fenntarthatóságot szem előtt tartva, a talajélet ösztönzését célzó termelési megoldásokkal válaszoljunk a problémára. Ennek szellemében az Agroloop-nál rendszeres növénytermesztési kísérletekkel és laboratóriumi vizsgálatokkal dolgozunk egy olyan lárva alapú szerves trágya kifejlesztésén, amely magasnitrogén, foszfor és kálium tartalma mellett, hatékonyan segíti visszaszorítani a talajban élő rovarkártevőket is.” 

(Kiemelt képünk: zajlik a mezőgazdasági munka Komárom-Esztergom megyei Vértestolnán. Fotó: Bazsó Bálint/168.hu)

Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.

A Jazzy Rádió Business Class műsorának Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének intézetigazgatója beszélt arról, hogy miért látunk egyre nagyobb számban vörös rókát Budapesten, és mit kell tennünk, ha találkozunk egy rókával.