A körforgásosság logikájára épül az új hulladékgazdálkodási reform
Július 1-től átalakul a hulaldékgazdálkodás, ígéretük szerint a reform behozza a körforgásos gondolkodást a hulladékgazdálkodásba egy nagyobb, központibb rendszeren keresztül.
Egy ernyő alá hozzák a teljes hulladékgazdálkodást, amelyért egy koncesszor felel. Ennek jogait a következő 35 évben a Mohu, a MOL Hulladkagazdálkodási Zrt. gyakorolja, így a lakossági szegmens hulladékainak begyűjtését, kezelését és koordinálását is a ők végzik. Simon Anita, az Alteo fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese a HVG zCast című podcastjében beszélt a július 1-én bekövetkező változásokról, szerinte az újításokat az EU Green Dealje indokolja, az új rendszer pedig új jogszabályi keretet is kap.
A reform fontos eleme, hogy a jövőben a szelektíven gyűjtött papírhoz, fémhez és műanyaghoz hasonlóan lakossági szinten a biológiailag lebomló hulladékot is külön gyűjtsék, amelyre eddig csak nagyon kevés példa van az országban. Ugyanakkor a jelenlegi szelektív gyűjtésben is van hová fejlődni a szakértő szerint. A lakosság ilyen irányú edukációjában is a koncesszornak van szerepe. Szerinte ez a szolgáltatóknak és a lakosságnak is fontos tanulási időszak lesz.
Emellett a felelősségi pontokat a gyártókra is szeretnék kiterjeszteni, innentől kezdve a gyártó felelős a termék élettartamának és újrahasznosíthatóságának és javíthatóságának a megtervezéséért is. Ebben a folyamatban a gyártónak figyelembe kell venni az anyagok minél tovább körforgásban maradását, a termék előállítása során erre kell helyeznie a hangsúlyt.
A teljes hulladékgazdálkozási szektor egy rendszerbe szervezése az ígéret szerint segíti a hatékonyságot, a teljes szegmensre való rálátás miatt a koncesszor optmálisan tudja koordinálni a hulladék szállítását, tárolását, úgy, hogy a folyamat a legkevesebb széndioxid-kibocsátással járjon. Simon Anita szerint minél több adatot látnak, annál több következtetést tudnak levonni belőle, könnyebben kiszűrhető, ha valahol nem teljeskörű a hulladékgazdálkodási láb.
Szerinte a hulladékgazdálkodásban folyamatosan szükség van az új technológiákra az új termékek, az új anyagáramok megjelenése miatt. Az akkumulátor-nagyhatalommá váló Magyarországon például az egyik nagy kihívása a lítiumion-akkumulátorokok újrahasznosítására alkalmas technológia kifejlesztése.
A hulladékkezelési koncesszió Orbán-közeli kézbe kerülését azonban az Európa Bizottság nehezményezte, erről itt írtunk.
(Kiemelt képünk: illusztráció. Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László.)
