Drámai mértékben lassulnak a tengeri áramlatok a klímaváltozás miatt

A Nature folyóiratban csütörtökön publikált tanulmányban a kutatók arra is figyelmeztettek, hogy ezek a mélytengeri áramlatok 2050-re akár 40 százalékkal lelassulhatnak, és ez azért is drámai, mert ezáltal csökken az óceánok szén-dioxid elnyelő képessége – írta a BBC News. 

Az áramlatok a létfontosságú hőt, oxigént, szenet és tápanyagokat szállítják a Föld körül. Korábbi kutatások már jelezték, hogy az észak-atlanti áramlás lassulása miatt Európa éghajlata hidegebbé válhat. 

A tanulmány magyarázata szerint az óceáni áramlatok a hideg, sűrű, sós vizet az Antarktisz környéki tengerfenék felé terelik. Ám a sarki jég olvadása miatt keletkező édes víz felhígítja a sűrű sós vizet, és a lefelé irányuló mozgás lelassul. A kutatók kiemelték, hogy a mélytengeri áramlatok évezredeken át viszonylag stabilak voltak az északi és a déli féltekén, de globális felmelegedés megzavarta őket. 

Matthew England professzor, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy modellezésük szerint – amennyiben a globális szén-dioxid-kibocsátás a mostani ütemben folytatódik – akkor az antarktiszi áramlatok a következő 30 évben több mint 40 százalékkal lelassulnak, és félő, hogy ez végül az összeomlásukhoz vezet. 

Englad professzor, a sydneyi Új-Dél-Walesi Egyetem oceanográfusa a kijelentést érzékletessé téve úgy fogalmazott: „Ha az óceánoknak lenne tüdejük, akkor ez lenne az egyik”. A mélytengeri áramlat összeomlásával az óceánok 4000 méteres mélység alatti áramlatai leállnának, ami England szerint csapdába ejtené az óceán mélyén lévő tápanyagokat, és így kevesebb tápanyaghoz jutna az óceán felszínéhez közeli tengeri élővilág. 

A 2018-as Atlasz-tanulmány már megállapította, hogy az Atlanti-óceán keringési rendszere gyengébb, mint bő ezer éve, és az elmúlt 150 évben jelentősen megváltozott. A tanulmány rámutatott, hogy az atlanti meridionális áramlási rendszer (Amoc) változása lehűtheti az óceánt és Északnyugat-Európát, továbbá hatással lehet a mélytengeri ökoszisztémákra. 

Az ausztrál kutatók hangsúlyozták, hogy az áramlatok lelassulása a globális ökoszisztémára és a halászatra is súlyos hatással lehet. Emellett felgyorsíthatja az Antarktisz jegének olvadását, ami miatt még több édes víz jutna az óceánba, tovább lassítva az áramlatok keringését. A kutatók modellje szerint az Antarktisz áramlatainak lelassulása kétszer akkora ütemben történhet, mint az Atlanti-óceán északi részén található áramlatok esetében. 

Alan Mix, az Oregoni Állami Egyetem klimatológusa, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésének társszerzője megdöbbentőnek nevezte ezt a felgyorsulást. 

(Kiemelt képünk: Egy kép Paul Nicklen kanadai fotóriporternek az amerikai National Geographic magazin számára készített sorozatából, amely a természet sorozat kategóriájának első díját nyerte el a World Press Photo nemzetközi sajtófotóversenyen 2013. február 15-én. A felvételen a császárpingvinek úszása által keltett buborékok milliói láthatók az antarktiszi Ross-tengerben 2012. november 18-án. Fotó: MTI/WPP/National Geographic/Paul Nicklen)