Veszélyeztetnek az elszabadult, ellenálló GMO-gyomok
A New Scientist már 2001-ben beszámolt arról, hogy a génmódosított (GMO) repcét olyan nagy mennyiségben termesztették Kanadában, hogy számos példány „megszökött” a szántóföldekről, és gyommá vált. Ezek többsége pedig rezisztens lett a Monsanto egyik széles spektrumú gyomirtójával szemben.
Hamarosan az is kiderült, hogy a szökevények egy része a génmanipulációval egyéb gyomirtókkal (herbicidekkel) szemben rezisztenssé tett növényekkel való kereszteződés révén további rezisztenciát is szerzett.
A hír hallatán nem tört ki pánik, a gazdák a vetésforgó alkalmazásával megtanulták kezelni a problémát. Különféle gyomirtókat kezdtek használni földjeiken, és így kisöpörhették a gyomirtórezisztens túlélőket.
Most, 10 évvel később, újabb hibridrepce-gyomokat találtak, ezúttal az USA-ban. Az Amerikai Ökológiai Társaság nemrégiben tartott éves nagygyűlésén Meredith Schafer arról számolt be, hogy Észak-Dakotában olyan szökevény repcét talált, mely a Monsanto Roundup és a Bayer Cropscience LibertyLink nevű gyomirtójának is ellenáll – írja a
nol.hu.Ez a hír, melyről augusztus elején számolt be a New Scientist, jól mutatja, hogy a gének milyen könnyedén „jönnek-mennek” a természetben. Nagy valószínűséggel ezek a gének természetes úton, kettős kereszteződéssel jutottak be a vizsgált repcékbe.
Schafer eredetileg azt tanulmányozta, mennyire terjedtek el a génmódosított repcék gyomnövényként az említett államban. A 631 mintavételi területből 288-on talált repcét az utak mentén, ezek 80 százaléka olyan génmódosított növényt jelentett, mely az egyik vagy a másik gyomirtóval szemben mutatott rezisztenciát. Kettős rezisztencia a növények csupán 0,7 százalékára volt jellemző.
A kutató szerint ez az első bizonyíték az Egyesült Államokban arra, hogy a GMO-repce kikerült a növénytermesztési rendszerből, és úgy véli, további vizsgálatok elvégzésére és óvintézkedések megtételére lenne szükség. Az a gyomirtó szerek gyártóinak és a gazdáknak is érdeke, hogy ne jöjjön létre túl sok, többféle gyomirtóval szemben is ellenálló gyomnövény.
Annak is fennáll a veszélye, hogy a gyomirtó elleni rezisztencia elterjed a vadon élő rokon növényfajokban. 2002-ben két független kutatócsoport is kimutatta, hogy a „vad napraforgó” (Verbesina enclioides) és a cukorrépa is géneket tudott cserélni a génmódosított rokonokkal, melynek hatására „fittebbé” váltak. Shafer vizsgálatai is megerősítették az ilyen géncseréket.
