Hiánypótló: nevetőgázzal szennyezik környezetüket a királypingvinek

2020. május 14., 19:11

Szerző:

Nagy mennyiségű károsanyaggal szennyezik környezetüket az antarktiszi királypingvinek, amelyeknek ürülékéből dinitrogén-oxid,

más néven kéj- vagy nevetőgáz keletkezik a talajjal érintkezve -

derül ki egy héten publikált dán tanulmányból.

Pingvinfióka Szingapúrban Maru, a két hónapos királypingvin a szingapúri Jurong Madárparkban
Fotó: WALLACE WOON

Fotó: Facebook/Rewild

"A pingvinürülék miatt nagy mennyiségű dinitrogén-oxid koncentrálódik az állatok kolóniáinak környékén, sűrűsége akár százszorosan is felülmúlhatja egy átlagosan trágyázott dán szántóföldön mért értékeket" - közölte Bo Elberling, a Koppenhágai Egyetem professzora, a tanulmány vezetője.

A szakember szerint a dél-amerikai Tűzföld és az Antarktiszi-félsziget közötti Déli-Georgia sziget királypingvin-kolóniáit tanulmányozó kutatók éppen ezért kissé bódult állapotba kerültek, amikor hosszú időt töltöttek a pingvinek ürülékének közelében.

"Miután az ember órákon át szagolja a pingvinek végtermékét, teljesen kábult lesz. Elkezdi rosszul érezni magát, majd fejfájás tör rá"

- magyarázta Elberling.

A szakemberek szerint a dinitrogén-oxid 300-szor szennyezőbb hatású, mint a szén-dioxid. Az orvosi dinitrogén-oxidot ugyanakkor érzéstelenítő és fájdalomcsillapító gázként alkalmazzák.  

A pingvinek táplálékául szolgáló krilleknek és halaknak nagyon magas a nitrogéntartalma. A madarak ürülékéből felszabaduló nitrogén a talajba kerül, ahol a talajbaktériumok dinitrogén-oxiddá - a globális felmelegedést növelő üvegházhatású gázzá - alakítják.

Elberling szerint noha a dinitrogén-oxid-kibocsátás ebben az esetben nem számottevő a bolygó egészét nézve, az eredmények új információkkal szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a pingvinkolóniák milyen hatással vannak a környezetükre, ami azért érdekes, mert

egyre több és több van belőlük.