RSK

2009. november 23., 21:03

Sajóbábony: a TASZ szerint kettős mércét alkalmaz a rendőrség

2009. november 23. hétfő: —Akár nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat a sajóbábonyi konfliktus miatt előzetes letartóztatásba helyezett tíz roma roma, miközben az a két gárdista akik után nyomoznak a rendőrök, szabadlábon van, és ha kapnak is szabadságvesztési büntetést, az maximum egy évig terjedhet. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint kettős mércét alkalmaz a rendőrség Sajóbábonyban, a Helsinki Bizottság (HB) társelnöke szerint pedig ugyanolyan alapossággal kellene kivizsgálni a rendőrségnek a Jobbik, illetve a gárdisták szerepét az ügyben, mint a romák ellen felmerült gyanúkat.

Hétvégén újabb hét helyi embert helyezett előzetes letartóztatásba a bíróság ezzel tízre emelkedett a sajóbábonyi események miatt előzetesben lévő roma gyanúsítottak száma, további négyen pedig szabadlábon védekezhetnek. Az eddig bizonyítható ismeretek szerint a múlt héten a helyi romák és a Sajóbábonyban fórumozó jobbikosok és gárdisták közt kirobbant konfliktusban a romák egy boltos nőt pofoztak fel és egy autót vertek szét, amelyekért az előzetesben lévőket súlyos bűncselekménnyel vádolják: felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség elleni erőszakkal. Ezt a vádat a Roma Sajtóközpontnak (RSK) Gaskó Bertalan, a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Irodájának vezetője megerősítette. Ennek büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés – ismertette Gaskó Bertalan, aki hozzáttette: jobbikos és gárdista oldalon két ember ellen egyesülési joggal való visszaélés vétsége miatt nyomoznak, mely legfeljebb egy éves szabadságvesztéssel sújtható.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a rendőrség kettős mércét alkalmazott Sajóbábonyban. Simon Éva, a TASZ jogásza szerint már a konfliktus ideje alatt bevihette volna a gárdistákat a rendőrség, és eljárást indíthatott volna ellenük kényszerítés, közösség tagja elleni izgatás és erőszak, feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel gyanúja miatt. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke pedig a RSK kérdésére azt közölte: a tények részletes ismerete nélkül nehéz különböző cselekményeket büntetőjogilag minősíteni, ugyanakkor a beszámolók alapján felmerül a jobbik szimpatizánsok és a gárdisták részéről a különböző jogellenes cselekedetek elkövetésének lehetősége is. “Annyit várunk el a rendőrségtől, hogy ezeket is ugyanolyan alapossággal vizsgálják ki, mint a romák terhére felmerülhető gyanúkat” – hangsúlyozta Kádár András. A rendőrségi szóvivő viszont azt mondta: részlehajlás nélkül indultak el a rendőrségi eljárások, és úgy is folytatják le őket. “A rendőrségnek elő kellett, és elő kell állítani azokat, akik pofozkodnak, de azok ellen is fel kell lépni, akik önbíráskodásra bíztatnak, provokálnak, és tetteikkel veszélyeztetik az ország biztonságát, növelik a feszültséget” — jelentette ki a rendőrök fellépéséről hétvégén Bajnai Gordon, miniszterelnök. A kormányfő azt hangsúlyozta: aki olyan egyesületet próbál működtetni, aki olyan céllal masírozik, amit a bíróság betiltott, aki a rendőrség felszólításának nem tesz eleget, újra és újra provokál, az a Magyar Köztársaság alkotmányával megy szembe és ennek megfelelő büntetésre kell, hogy számítson.
Csütörtöktől már szabálysértésnek minősül a Magyar Gárda egyenruhájának viselése, melyért ötvenezer forintos bírság szabható ki – ezt már Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter ismertette. Elmondta azt is a szabálysértési törvény módosításával a jövőben a rendőr a kis értékű lopásoknál “azonnal eljárási lépéseket is tehet”, így nem kell “az önkormányzatra várni”.
Eközben az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) a Jobbik feloszlatását kezdeményezi és közösség elleni izgatás és uszítás miatt büntetőfeljelentést tesz a Sajóbábonyban megjelent gárdisták és jobbikosok ellen. Kozák János, általános elnökhelyettes az RSK-nak azt is elmondta: Jobbik feloszlatásának érdekében találkozót kértek a parlamenti pártok elnökeitől, a rendészeti minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztertől és külön a kormányfőtől. Hozzátette: ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, úgy következő lépésként a köztársasági elnökhöz fordulnak, ha ez sem, akkor „az illetékes nemzetközi fórumokhoz.”

S. Kállai Szilvia, Lakatos Elza, Roma Sajtóközpont