Rokonok vérmintái árulkodnak Petőfiről

Újabb fordulat várható a Petőfinek tulajdonított csontok vizsgálatában – legalábbis a Petőfi-kutató Morvai Ferenc szerint. Ismert: Morvai Ferenc vállalkozó és Kiszelly István antropológus 1989 júliusában a Bajkál-tó melletti Barguzin városból, Szibériából ásta ki a Petőfinek tulajdonított csontokat. A leleteket a Magyar Tudományos Akadémia 2001-ben vizsgálta. Megállapították: a csontok egyértelműen nőtől származnak. A maradványokat korábban az Amerikai Védelmi Minisztérium Fegyveres Erőinek Patológiai Intézete is vizsgálta, ahol hasonló eredményre jutottak.

Ám Kiszelly már ekkor sem fogadta el az eredményt, mondván, egy másik laboratórium DNS vizsgálata az ő eredményüket igazolta. Kiszelly ekkor kérte, hogy megnyithassák Petőfi édesanyjának, Hrúz Máriának a sírját, hogy az esetleges rokonságot bizonyíthassák.

– Erre lehet, hogy nem lesz már szükség – mondta a 168 óra Online-nak Morvai Ferenc – Nemrégiben ugyanis vért vettek Petőfi oldalági leszármazottaitól. Ezeket a mintákat hasonlítják majd össze a csontok DNS-mintáival.

A csontok továbbra is az amerikai laboratóriumban vannak. Morvai szerint eddig 21 DNS-jellemző is ráillett a maradványokra, de ez az utóbbi vizsgálat ezúttal minden kétséget kizáróan kideríti az igazságot.

– Ha bebizonyosodik, hogy Petőfi földi maradványait találtuk meg, méltó módon eltemetjük. De ha nem egyeznek a rokonok és a csontváz DNS-mintái, elvetjük a Szibéria-elméletet. A kutatás minden bizonnyal más területen folytatódik – mondja Morvai.

Petőfi oldalági rokonait egyébként Borzák Tibor, a Szabad Föld újságírója kutatta fel. Levéltárakban, könyvtárakban kutatott egy évig. Tavaly Kecskeméten egy délután erejéig találkozhattak is a Petőfi-rokonok.

– Már korábban is jelentek meg írások Petrovics István és Hrúz Mária oldalági rokonairól. Riportfilm is készült róluk – mondta akkor Borzák - Felkerestem őket. Számos dokumentumot kaptam tőlük segítségként. Ebből állítottam össze a tízméteres családfát.