46 000 éves ősférgeket élesztettek fel az örökjégből
A szibériai örökjégbe fagyott, mikroszkopikus férgek 46 000 év hibernáció után gond nélkül életre kelnek és mozognak.
46 000 év után, egy darab szibériai örökjégből olvasztottak ki több úgynevezett ősférget is német biológus-kutatók. Az amerikai Smithsonian magazin szerint az előzetesen végzett szénizotópos kormeghatározás megállapította, a férgek a pleisztocén kor legvége óta tartózkodtak a jégkorszak által létrehozott, és mostanában a klímaváltozás miatt a felszínhez közelebb került örökjégben.
Az, hogy több tízezer év után sértetlenül ismét életre keltek egy, bizonyos primitív féregfajokra jellemző önhibernálási mód, a kriptobiózis jelensége magyarázza. E során az élőlénye életfunkcióikat olyan minimálisra redukálják, hogy még a folyamatos fagypont alatt sem pusztulnak el, sőt, életük így rendkívüli módon meg is hosszabodik.
A most életre keltett fajokat egyébként a tudomány még nem ismerte, most Panagrolaimus kolymaensisnek nevezték el őket, mivel a szibériai Kolima folyó mellékéről bukkantak elő. A felfedezés után biológusok megjegyezték, a mostani, 46 000 év az eddig természetben megfigyelt leghosszabb kriptobiózis, az eddig időbe fagyott, most pedig életre kelt férgek ezért mind az öregedésre, mind a hibernációra, mind pedig a klímaváltozás élőlényekre gyakorolt hatása szempontjából nagyon fontos kísérleti alanyok.
A Pleisztocén földtani kor volt ugyanis az utolsó, amikor a maihoz hasonló, extrém felmelegedés érte a Földet, így az akkori élőlények tanulmányozásából arról is többet metudhatunk, hogyan alkalmazkodhatnak az élőlények sikeresen ezekhez az időjárási jelenségekhez.
(Kiemelt kép: a Kölni Egyetemen felélesztett és vizsgált 46 000 éves ősférgek. Fotó: Deutsche Welle, Twitter)