Óriási áttörést érhettek el a transzplantációs gyógyászatban

Amikor a szív leáll, a test nem kapja meg a túléléshez szükséges oxigént és tápanyagokat. A szervek megduzzadnak, az érrendszer összeomlik és a sejtek, a szervek építőelemei pusztulásnak indulnak.

A sejtek halálát gyorsnak és visszafordíthatatlannak hitték, de az amerikai connecticuti New Havenben működő Yale Orvosi Egyetem kutatói egy órával az állatok halála után bekövetkezett károk egy részét orvosolni tudták.

„Egyes sejtek működését regenerálni tudtuk számos szervben, amelyek elvben halottak voltak” 

– mondta Nenad Sestan professzor. „Ezek a sejtek órákon át működtek, amikor már elvileg nem tehették volna” – tette hozzá.

A kutatók 2019-ben már végeztek hasonló kísérletet disznóaggyal. Most az OrganEx nevű eljárást az egész testre kiterjesztették.

Az eljárás keretében művért alkalmaztak, amely eljuttatta az oxigént a testbe. Ez a készítmény nem csomósodik, így keringeni tud az disznó testében az összeomlott érrendszerben.

Tizenhárom összetevőből álló keveréket alkalmaztak a haldokló sejtekben folyó kémiai folyamatok megszakítására és az immunrendszer lecsillapítására.

Egy megfelelő eszközzel szivattyúzták a folyadékot a testbe, amely a szívverést utánozta. A Nature című brit természettudományos folyóiratban publikált kutatáshoz mintegy száz disznót alkalmaztak. A kutatók mélyaltatásban leállították a disznók szívét. Egy órával a haláluk után rákapcsolták őket az OrganEx rendszerre és hat órán át kapták a helyreállító keveréket. Az altatást a kísérlet alatt végig alkalmazták.

Hat óra után a kutatók felboncolták a disznók több szervét, így a szívet, a májat és a vesét, és azt tapasztalták, hogy részben újraéledtek, egyes funkcióik helyreálltak.

Helyreállt például a szív elektromos működése, egyes szívizomsejtek képesek voltak összehúzódni. A szerv ugyanakkor nem működött olyan szinten, mint a halál beállta előtt.

Zvonimir Vrselja kutató elmondta: sikerült bebizonyítaniuk, hogy molekuláris szinten kiválthatják a sejtregenerálódást. Egy bizonyos idő után a disznók feje és nyaka spontán mozogni kezdett. Ez annak a jele is lehet, hogy bizonyos motorikus funkciók regenerálódtak, de ennek bizonyítása még további kutatásokat igényel.

Mint a 2019. évi kutatásoknál, ismét bebizonyosodott, hogy az agyban is történik regenerálódás. Eszméletre, illetve ébrenlétre utaló agyhullámokat és elektromos működést viszont nem tapasztaltak.

A kutatók szerint jelentősen több kutatásra lesz még szükség ahhoz, hogy az eljárást emberekre adaptálva alkalmazhassák. Az eredeti cél egyelőre az átültetendő szervek élettartamának a meghosszabbítása, hogy eljuthassanak a rájuk váró páciensekig. Távolabbi cél, hogy minél több ember lehessen szervdonor a halála után, sőt kezelésre is alkalmazhassák az eljárást.

Sam Parnia, a New York-i Egyetem sürgősségi és újraélesztési kutatási részlegének igazgatója „valóban figyelemre méltónak és hihetetlenül fontosnak” nevezte a kutatást. Parnia szerint az eljárás révén az orvosoknak is több idő állhat majd a rendelkezésükre azon betegek kezelésére, akiknél oxigénhiány miatt – fulladás vagy szívroham következtében állt be a klinikai halál.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: THOMAS FREY / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)