Nők és gyerekek csontvázait rejtették a Baja környékén talált sírok

Avar kori temetőt és egy feltehetően agyagkitermelésre használt, szándékosan elhagyott szarmata telep maradványait találták meg a régészek Baja környékén – közölték a bajai Türr István Múzeum munkatársai az MTI-vel.

N. Kovács Zita múzeumigazgató elmondta: egy bajai beruházás kapcsán végeztek az Ipartelepi úton 2021 kora tavaszán úgynevezett próbafeltárást, majd közel kétezer négyzetméteren megelőző feltárást a közelmúltban. Cs. Andrási Réka régész-muzeológus kiemelte: a próbafeltárás keretében találtak rá a telepre és egy nagy kiterjedésű avar kori temetőre, amelynek tíz sírját tárták fel.

Ezek nagyrészt bolygatott, rablott sírok voltak, mégis szép számmal kerültek elő leletek, egyebek mellett vaskések, vascsatok, bronzcsat, gyöngyök, fülbevalók, gyűrű, orsógomb, edény, kisebb veretek, nyílhegy – mondta.

A régész megjegyezte: egy ruhakapcsoló tű alapján azt feltételezték, hogy szarmata temetőről van szó, hiszen az ő hagyatékukban fordul elő gyakran ez a római kori fibula. A temetkezési szokások és a későbbiekben előkerült leletek azonban ezt megcáfolták. Emlékeztetett arra: nem ritka, hogy avar kori temetőkben is fel-felbukkannak római kori ruhakapcsoló tűk, ez esetben is erről van szó.

A többségében női, de férfit és gyermeket is rejtő sírok északnyugati-délkeleti tájolásúak voltak, enyhén lekerekített sarkú, téglalap alakú sírgödrökkel. Két esetben az elhunytat a lábánál étellel temették el, továbbá szintén érdekes jelenség volt, hogy az egyik sírba két elhunytat is helyeztek, egymással szemben – ismertette a szakember. Elmondta, hogy több alkalommal is megfigyelhették a kerevet, vagyis a deszkakoporsó nyomát, de cölöpszerkezetes sírok is dokumentálhatóak voltak, ami azt jelenti, hogy cölöpök tartottak valamilyen deszkafedelet, ez alatt pedig deszkakoporsóban lehetett az elhunyt. A régészek szerint mindenképpen izgalmas adatokkal gazdagodott Baja népvándorláskori régészete. A területen végzett megelőző feltárás során találtak rá a feltehetően szándékosan felhagyott szarmata telepre. A csekély leletanyag ellenére sok objektumot dokumentáltak. A területen szürke, korongolt szarmata kerámiatöredékek, egy kézzel formált kisméretű edényke és egy terra sigillata, vagyis római kori kerámiadarab is napvilágot látott. Ezen kívül állatcsontok, zömében kérődző állatok koponyái és egyéb váztöredékei kerültek elő nagyobb számban. Egy szemetesgödör alján lévő égett rétegben kérődző állatok állkapocstöredékeit, további égett vázcsonttöredékeit és kevés szarmata kori kerámiát találtak másodlagosan bedobott helyzetben – sorolta Pap Evelin régész-muzeológus.

A régészek szerint az elhagyott telepet később feltehetően agyagkitermelésre használták. Erre főként a sok esetben amorf alakú gödrök, a leletszegénység vagy a fémtárgyak teljes hiánya utalt. A muzeológusok szerint, az avar temető közelsége miatt nem zárható ki az sem, hogy a szarmata megtelepedést követően az avarok is tovább használták a területet agyagnyerő helyként, de ennek nincs kézzelfogható bizonyítéka, kimondottan avar korszakra keltezhető lelet a telep területén nem került elő. Az agyagkinyerő gödrökön kívül néhány méhkas alakú gödröt, épületnyomot és cölöplyukakat, (kerítő)árkokat is dokumentáltak. A feltáráson a bajai szakemberek munkáját a kalocsai múzeum régésze is segítette.

(Kiemelt képünk illusztráció. Egy ember csontváza egy feltárt avarkori fülkesírban Szegeden 2019. július 10-én. Késő avar kori fülkesírokat találtak egy szegedi családi ház építése során a Móra Ferenc Múzeum régészei, a területet egykor a közgyűjtemény névadója is vizsgálta. MTI/Kelemen Zoltán Gergely)