Nem tagadható: ez vár Magyarországra
Alapvető gond, hogy 80 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid kibocsátását, ehhez képest a jelenleg érvényes, 2020-ig szóló egyezmény csupán öt százalékot tartalmaz, és az sem biztos, hogy ezt sikerül betartani – mondta a New York-i klímakonferencia kapcsán Mika János éghajlatkutató a Kossuth rádió 180 perc című műsorának.
A szakértő véleménye szerint nem igazságos a kiotói egyezmény, miszerint „...csak és kizárólag a legfejlettebb országok vállaljanak valamit, mert ma már láthatóan a fejlődő országok a legnagyobb kibocsátók (...) összességében igazságtalan, hogy ahol a legerősebben nő a kibocsátás, ott ne kelljen semmit vállalni (...) Ez alapvető kérdés.”
A felvetésre, hogy a hétköznapi közbeszédben sokan még mindig megkérdőjelezik az éghajlatváltozást, úgy válaszolt: nem könnyen vesszük észre, pedig lassan megvalósul: 1-2 tized fokos évtizedenkénti hőmérséklet-emelkedésről van szó, és „nem tagadható, hogy a Föld-légkörrendszer összenergia-tartalma egyértelműen nő. Ennek a nagy része ma még az óceánokban nyelődik el, de gyengül az óceáni elnyelő képesség, csökken a felső vízrétegek hőmérséklet-különbsége” – mondta.
Egy adott aszályos vagy csapadékos év nincs közvetlen kapcsolatban a klímaváltozással, évtizedes átlagokban lehet megállapítani, merre tolódik el az éghajlat – tette hozzá Mika János példaként említve, hogy a melegedéssel párhuzamosan Magyarország a „szárazodás” felé tart. Ez nem minden évszakra igaz, az őszre például nem, a tavaszra és a nyárra azonban igen – írja a
Híradó.hu.
