Nemzetközi összehasonlításban az Alföldön történik a legtöbb öngyilkosság

Nemzetközi összehasonlításban rengeteget javított Magyarország a rendszerváltás előtti és a 90-es években tapasztalt magas öngyilkossági rátához képest. Ebben az időszakban 4000-en vetettek véget önkezűleg életüknek, ami nemcsak Európában, hanem világszinten is kimagaslónak számított. Ha nem is minden évben, de egyre csökken az öngyilkosságok száma az országban, azonban a a keleti országrészben tapasztalt öngyilkossági ráta nemcsak most, hanem hagyományosan, hosszú évtizedek óta jócskán felülmúlja a nyugati megyékét – írja a Qubit. Magyarországon tipikus önyilkossági módszernek számít az akasztás. 

Az Eurostat legfrissebb, 2020-as adatai alapján 100 ezer lakosra vetítve Litvániában történik a legtöbb öngyilkosság (21,3), ezt követi Magyarország (17,1), Szlovénia (17) és Észtország (16,3). A legkevesebb öngyilkosság Cipruson (3,5) Máltán és Görögországban (egyaránt 4), Olaszországban (5,6) és Szlovákiában (6,9) történik. 

Az öngyilkosságok számának alakulásáról a KSH műhelytanulmányában részletesen értekezik Zonda Tamás, Paksi Borbála és Veres Előd, de a trendek változásának pontos okait a szakemberek sem ismerik. Olyan tényezők befolyásolják őket, mint a térség gazdasági teljesítménye, az iparosodás, a társadalmi fejlettség és összességében a lehetőségek a kitörésre. Rihmer Zoltán pszichiáter, neurológus és farmakológus szakorvos egy augusztusi interjúban azt mondta, hogy a számok változásában közrejátszhatott az is, hogy egyre több mentális betegséget ismernek fel időben, még azelőtt, hogy a depressziónak fatális következményei lennének. 

Zonda és munkatársai szerint viszont kár lenne az öngyilkosságok nagy részét kizárólag mentális betegségeknek betudni. 2013-ban megjelent munkájukban rámutatnak, hogy komplex társadalmi problémáról van szó, ami gyakran egyfajta menekülési út, és a szakértők öröklődő mintázatot sejtenek az öngyilkosságok előfordulási megosztottsága mögött.

1994-ben viszont még határozottan a világranglista első helyén álltunk: Magyarországon abban az évben kétszer annyian lettek öngyilkosok, mint a lakosság létszámát tekintve nagyon hasonló Ausztriában, és az évtizedes trend megtörhetetlennek látszott. Hogy mi történt 1995-ben, ami elindította a változást, azt a szakértők többféleképpen magyarázzák: gazdasági okok és az egészségügyi rendszer fejlődése egyaránt feltételezhető a háttérben. Azóta jelentősen javultak a magyar mutatók.

A kelet-magyarországi régió és az Alföld viszont továbbra is vezeti az Európai Uniós statisztikákat: itt 2020-ban 100 ezer lakosra vetítve közel 24 öngyilkosságot regisztráltak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint évente több mint 700 ezer ember vet véget önkezűleg az életének világszerte. Az adatokat a halotti bizonyítványok alapján gyűjtik, és torzítja őket a tény, hogy az öngyilkosságot sok helyen még mindig tabusítják. Az elkövetők mintegy egyötöde valamilyen mérgezésben hal meg (gyógyszert vagy vegyszert használ), de az erőszakos halálok aránya is magas – ide tartozik a lőfegyverrel való visszaélés. 

Magyarországon tipikusnak számít az akasztás

Magyarországon általában a férfiak erőszakosabb módszereket választanak, mint a nők, és valószínűleg ez az oka annak is, hogy a férfiak által elkövetett kísérletek nagyobb arányban végződnek halállal. A gyógyszerek halálos szintű túladagolása nehézkes, és mivel ez főleg nők által alkalmazott módszer, ők gyakrabban élik túl a próbálkozásokat. A kamaszöngyilkosságok száma pedig évek óta stagnál Magyarországon: a fiatalok mentális egészsége a velük foglalkozó segítő szakemberek szerint meglehetősen instabil.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: ARTUR WIDAK / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP)