Működik az őssejtekből növesztett tüdő
A kezdetleges szervet befogadta a gyengített immunrendszerű egerek szervezete, a sejtháló beágyazódott és továbbfejlődött – írja a Híradó.hu.
Briana Dye, a kísérletről szóló publikáció vezető szerzője szerint különösen azért fontos ez az eredmény, mert a tüdőbetegségek továbbra is óriási kihívás elé állítják az egészségügyet. A világon minden ötödik haláleset a tüdőhöz kapcsolódik, a tüdőrák túlélési rátája pedig az onkológia elmúlt harminc évben tapasztalt robbanásszerű fejlődése ellenére is alacsony maradt.
A laborban növesztett tüdőket gyógyszerkísérletekhez, a genetikai hatások jobb megértéséhez és az összetett betegségek tanulmányozásához is használhatják. Emellett átültethető tüdőszövetre is nagy szüksége lenne az orvostudománynak.
A Michigani Egyetem laborjában a kutatók többféle módszert kipróbáltak, hogy az őssejteket növekedésre, szervformálásra bírják. Nagy problémát jelentett, hogy a kapott sejthálók szervezetlenül, formátlanul fejlődtek. Ezért egy biológiailag lebomló vázszerkezetet készítettek, amivel a tüdő légútjait tudták modellezni.
A kezdetleges szervet egerekbe ültették, ami bevett módszer az őssejtkísérleteknél. Alig nyolc hét alatt a beültetett szövetekben csőszerű képződmények jelentek meg, a valódi tüdőhöz hasonlóan – idézi a Science Daily Brian Dye-t.
A siker még nem teljes, a minitüdő bizonyos sejtjei még az egerek szervezetében sem növekednek, de a szerv így is ígéretes kiindulási alap a további kutatásokhoz.
