Mi rejtőzik a gyermekrajzok mögött?
Amint a gyermek képes arra, hogy mozgassa végtagjait, tudja, hogy ezzel nyomot hagyhat (legyen ez egy firka zsírkrétás nyoma a papíron, vagy egy kéznyom az agyagban), attól kezdve szeretné azt befolyásolni.
Szerves részévé válik az alkotás az életének, segít neki kifejezni önmagát, felhívni magára a figyelmet, feldolgozni különböző őt ért élményeket, és képessé teszi kommunikálni a környezetében élő emberekkel. Belső energiái egy részét erre szánja, élvezettel tölti el a létrehozás öröme. Olyan dolgokat hoz létre, amilyet más rajta kívül még nem teremtett meg. Amint szükségét érzi, ő alkot, játszik, énekel, mesél, történetet költ – írja az
Anyuci.hu.Az egyik legfontosabb tevékenysége pedig a rajzolás. Minden kis képzőművészeti alkotás egy történet, amit érdemes jobban megfigyelni. Felfedezhetőek benne a jelek és szimbólumok, melyek megfejtésével közelebb kerülünk személyiségének a megismeréséhez.
Az alkotásokkal kifejezésre kerülnek az ismert vagy rejtett pszichés jellemzőik. A rajzok rendszere bonyolult, mégis egyszerű, ha összetevőin keresztül akarjuk megismerni őket. Emellett az alkotás folyamatát is érdekes nyomon követni. Fontos befolyásoló tényezői közé tartozik az életkori sajátosság, melyet a fejlődés üteme határoz meg.
A fejlődésnek számos szakaszolása született az idők folyamán, amely a motorikus mozgás megjelenésétől egészen a pubertáskorig tart, melyben több ciklusra osztódik fel a gyermekkori alkotási folyamat. Bizonyított tény, hogy a fejlődés 10-12 éves korban hanyatlani kezd.
Ez az oka, hogy a felnőttek olyan szinten rajzolhatnak, mint a kisiskolások.
Ekkorra már a kommunikációban a verbális közlés kerül előtérbe, érzelmeiket megtanulják kifejezni, ezáltal nem lesz szükségük a rajzolásra mint feszültséglevezetőre, vagy információhordozóra.
Számos tényező befolyásolja az alkotót, például a kulturális környezet, ahonnan a gyerek a neveltetést hozza, az élmények elsajátítása, a szervi-, pszichikai fejlődés ütemszerű menete. Sajnos akad szép számmal olyan kisgyermek is, aki eltér társaitól, valamilyen formában deviánsfejlődés lép fel, vagy külső hatások miatt károsodik a lelke. Amit nem tudnak kimondani, azt le tudják rajzolni.
Az ebből származó következtetések segíthetnek fejlesztési lehetőségeket találni az elmaradott gyerekeknek. A kivételes tehetséggel rendelkező gyerekeket is másképpen kell kezelni. Náluk nem következik be a hanyatlás, mint a legtöbb gyerek esetében, képesek a további fejlődésre, de közülük sem lesz mindenki képzőművész.
A cikk folytatását az
Anyuci.huoldalán olvashatja el.
