Mérgezett ételek
Még leírni is nehéz a kifejezést, nemhogy kiejteni: transzzsírsavak. Tudják, mik azok? Mesterséges zsiradékok. A kilencvenes években kezdte előállítani az élelmiszeripar, hogy a nehezen kezelhető, folyékony növényi zsírokat szilárddá és tartósabbá alakítsák. Csakhogy az eljárás során a növényekben található egészséges telítetlen zsírsavak eltűntek: maradtak a mérgek. Nem mellesleg: a transzzsírsavak egészségkárosító hatása régóta ismert az élelmiszergyártók körében is.
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) a minap közzétett a honlapján (www.oeti.hu) egy hosszú lajstromot a hazai boltokban kapható több száz élelmiszertermék transz-zsírsavtartalmáról. Az eredmény lesújtó. A lista pedig folyamatosan bővül. Érdemes szembesülni az előre csomagolt vagy gyorsfagyasztott ételmérgekkel. Engem például megdöbbentett, hogy az egyik legnépszerűbb és egészségesnek hirdetett müzliszelet csokoládés-akácmézes változatában a megengedettnél majdnem hússzoros a transzzsírsav. Hasonlóan a különféle nápolyikban és szaloncukrokban. Az is meglepett, hogy az egyik legnagyobb és kormánykedvenc hazai üzletlánc jó néhány saját terméke tele a veszélyes zsírral. Ahogyan a fitneszsztárpár egyes gyártott ételei is.
Ezek után azon már nem is csodálkoztam: a folyamatosan szidott margarinok és gyorséttermi termékek viszont megfelelnek az előírásoknak. Kíváncsi voltam, vajon miért.
Szakértő mesélte, hogy 2005-ben 16 országban vizsgálták ugyanazt a fogyasztói kosarat, amelyben kekszek, nápolyik, pattogatott kukorica és gyorséttermi láncok termékei voltak. A transzzsírsavértékek Magyarországon lettek a legmagasabbak, de a többiek sem ünnepelhettek: a gyorsétteremláncok ételei mindenhol rontották az összeredményt. A két érintett lánc azonnal egészségesebb technológiára váltott. Túl nagy volt a nyomás: cikkek és filmek is jelentek meg termékeik súlyos egészségkárosító hatásáról.
Tudományosan is bizonyított: a transzzsírsavak komoly károkat okoznak az emberi szervezetben. Fogyasztásuk összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, egyes daganatok kialakulásával, a cukorbetegséggel, a hasi elhízással és – a legújabb kutatások szerint – az Alzheimer-kórral.
Egyébként néhány országban rendelet írja elő, hogy az élelmiszerek száz grammjának zsírja nem tartalmazhat két grammnál több transzzsírsavat. Dániában is hoztak ilyen rendeletet, és igencsak látványos az eredmény: a bevezetése óta a korábbiakhoz képest húsz százalékkal csökkent a hirtelen szívmegállás okozta halálesetek száma.
Egyértelmű, mekkora kockázatot jelent itthon a tíz-húsz vagy akár harminc gramm transzzsírsavat tartalmazó élelmiszerek fogyasztása. A rendeletek kormánya épp ezt nem szabályozza. De mi azért csak tájékozódjunk az OÉTI honlapján a „mérgezett” ételekről. Főként a szaloncukros időszakban.
