Megvizsgálták a rejtélyes csontokat
Az új mérések szerint Keresztelő Jánosé is lehetnek a Bulgáriában két éve talált rejtélyes csontok.
Rejtélyes csontokat találtak két évvel ezelőtt a bulgáriai Sveti Ivan (Szent Iván) szigeten. Egyes régészek azt állították, hogy Keresztelő Szent János maradványaira bukkantak. Mások ezt megkérdőjelezték, és komoly tudományos vita indult meg a kérdés kapcsán - írja az
origo.Most két olyan eredmény is született, amely ugyan nem dönti el véglegesen a kérdést, de közelebb viszi a kutatókat a megoldáshoz.
A szigetnek a Kr.u. 5. században alapított monostorában, egy márványszarkofágban találták meg a csontokat. (Az Iván név a Jánosnak felel meg a szlávok körében, így a sziget neve is utalhat Szent Jánosra.) A maradványok között emberi fog, egy koponyadarab, egy állkapocs-töredék, egy kar és három állati eredetű csont volt.
Most az Oxfordi Egyetem végzett el radiometrikus (C-14-es) kormeghatározási vizsgálatot a csontokon, és azt találták, hogy a jobb kéz ujjperce a Kr.u. 1. századból származnak. (Keresztelő Szent János ekkor élt, és Heródes király fejeztette le a források szerint.)
Mindeközben a Koppenhágai Egyetem a leletekből kinyert DNS-t elemezte. A dán szakértők arra jutottak, hogy egy férfiről van szó, aki a Közel-Keletről származhatott. Ez szintén azokat erősíti, akik szerint valóban Keresztelő Szent János maradványait találták meg a bolgár kutatók két évvel ezelőtt.
Ugyanakkor mindez még nem elegendő bizonyíték Keresztelő Szent János azonosítására. A világ számos pontján őriznek ugyanis olyan ereklyéket, amelyeket a szentnek tulajdonítanak. Így a damaszkuszi nagymecsetben, egy montenegrói szerb kolostorban is vannak állítólagos Keresztelő Szent János-maradványok. De más országok, így Olaszország, Törökország és Görögország egyes pontjain is felbukkantak a szent állítólagos ereklyéi. Így várhatóan még további vizsgálatok kellenek a bulgáriai leletek azonosításához.
