Tizenkettedik századi zsidó bölcs eddig ismeretlen iratai kerültek elő
Móse ben Majmúni, azaz Majmonidész kézírásával készült iratok kerültek elő a Cambridge-i Egyetem könyvtárából. Az úgynevezett kairói geniza, azaz kincs, a Talmud legrégebbi, kézzel írt szövegeit is tartalmazza és a 19. században, jelentős magyar szállal, került Angliába Egyiptomból.
A zsidó vallástudomány egyik legjelentősebb alakjának, a 12. században élt Móse ben Majmúninak (a klasszikus tudományban, görögösen Majmonidésznek) eddig nem ismert filozófiai kéziratai kerültek elő a Cambridge-i Egyetem könyvtárának kéziratgyűjteményéből. Az egyetem honlapja hírt ad arról, hogy kutatók az oda 19. század végén egy kairói zsinagóga titkos pincéjéből odakerült, több mint 200 000 fragmentumból 60-at azonosítottak mint Majmonidész kéziratait.
A fragmentumok több mint 900 évesek, és a vallásfilozófus munkáinak korai kéziratait, rabbinikus döntvényeit, valamint levelezésének részeit tartalmazzák. A fragmentumok az általa használt, jellegzetes judeo-arab nyelven íródtak.
A mostani felfedezés különleges érdekessége, hogy az eddigiektől eltérően itt egyes kifejezéseknél azok vulgári középkori latin megfelelőjét is megadta a kéziratokon Majmonidész, ezzel alátámasztva azt az elméletet, hogy az európai középlatin nyelven is jól tudott és alkotott.
Móse ben Majmúni a spanyolországi Córdobában – az akkori muszlim Andalúziában – látta meg a napvilágot 1135 körül. A történészek szerint az első olyan zsidó vallási személyiség volt, aki a Talmud legkorábbi és legfontosabb részét, a Misnát rendszerezte, ezen kívül vallási joggal és filozófiával is foglalkozott. Utóbbiról írt munkái később a teljes zsidó-keresztény kultúrára fontos hatást gyakoroltak, felhasználta tanításait Aquinói Szent Tamás és Isaac Newton. Legismertebb munkája a Tévelygők útmutatója.
Ez az egyik legjelentősebb felfedezés, amit Majmonidésszel kapcsolatban eddig tettek, de a kairói ún. „geniza” története már a kezdetektől jelentősen összefonódik Majmonidész életművével. A Kairó melletti Fusztátban található zsinagóga raktárában felfedezett, 12. századi zsidó kézírásos gyűjteményt az európai kutatók 1753 óta ismerik, 1896-tól kezdődött el a mintegy 400 000 fragmentumból álló, felbecsülhetetlen zsidó történeti forrásanyag Európába szállítása: Solomon Schechter jóvoltából jelentős anyag található Cambridge-ben, de az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtára is fontos geniza-kutatóhely. Ezen kívül a Princeton-i Egyetem, a Pennsylvania--i Egyetem és a New York-i Jewish Tehological Seminary rendelkeznek a legnagyobb geniza-gyűjteménnyel.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. május 5., 18:42
Az elmúlt napok egyik legtöbb figyelmet kapott zsidó-belpolitikai eseménye a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség vezetőváltása. A héten a Miniszterelnökség is jóváhagyta a közösség februárban megtartott közgyűlésének döntéseit, melynek során leváltották Deutsch Róbert György korábbi elnököt és Somlai Tamás (Páskesz Zeév) főtitkárt, helyükre pedig Keszler Gábort és Oirechman Smuel rabbit választották. A neokohn.hu portál megkereste az új vezetőket, és interjút készített velük terveikről.
Külföld
2023. április 19., 15:19
A 80 évvel ezelőtt kirobbant varsói gettófelkelés zsidó harcosainak és az őket támogató földalatti lengyel Honi Hadsereg (AK) katonáinak hősiességét méltatta szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Külföld
2023. január 24., 20:15
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök előre be nem jelentett látogatást tett kedden Ammánban, ahol II. Abdalláh jordániai király fogadta a Templomhegyen kialakult újbóli feszültség után, amely miatt januárban már két alkalommal is bekérették a zsidó állam nagykövetét.
Az Országos Rabbiképző Intézet 19. század végi professzora, a zsidó tudományok terén világhírű Kaufmann Dávid munkássága jóvoltából pedig a kairói geniza Misna-szövege, amely a világon a legrégibb, pedig éppen Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában lelhető fel.
(Kiemelt kép: a Cambridge-i Egyetem könytárépülete, előtérben a Trinity College. Fotó: Wikimedia Commons)
