Kisajátítás Magyarországon

„Magyar földet magyar kézbe” – így hangzik Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik jelszava. A kormány azt a célt tűzte maga elé, hogy ez év végére valamennyi magyar mezőgazdasági terület magyar kézbe kerül. A mezőgazdasági földterületeket illetően május 1. óta egy új törvény van hatályban, amely a külföldiek összes bérleti és haszonbérleti szerződését hatályon kívül helyezte. Ez mindenekelőtt azokat az osztrákokat érinti, akik kiskert vagy mezőgazdasági területet haszonélvezője- vagy bérlőjeként szerepelnek a telekkönyvben. Ezek most attól tartanak, hogy kártérítés és fellebbezési lehetőség nélkül kisajátítják a tulajdonukat. Szélsőséges esetben ez azt jelenti, hogy a birtok, a ház és a termés is oda vész.

„Jó viszonyban vagyok az ingatlan tulajdonosával. Nem hiszem, hogy most visszakövetelné az ingatlant” – mondja Franz Koseder a Wiener Zeitungnak. 1995-ben a Balatontól hét kilométerre 80 000 schillingért 99 évre megszerezte egy telek haszonélvezeti jogát, s ez szerepel a telekkönyvben is. A tulajdonosa, akitől Koseder úr korábban megszerezte a haszonélvezeti jogot, most akár kérelmezhetné, hogy Koseder nevét töröljék a telekkönyvből. S mindezt akár úgy is, hogy a földét és a házért semmiféle kártérítést sem kellene fizetnie.

Október végéig a magyar hatóságok levélben szólítják fel a bérlőket és a haszonélvezőket, hogy igazolják: közvetlen rokonságban állnak az ingatlan tulajdonosával. „Mintegy 99 százalékuk nem tudja majd ezt bebizonyítani, mert nincs közöttük rokoni kapcsolat” – mondja Ernst Zimmerl a Wiener Zeitungnak. Ezután pedig a tulajdonos vagy akár az állam is kezdeményezheti a törlést a telekkönyvből és az emberek elveszítik az ingatlan haszonélvezeti jogát.
Így 200 osztrák kiskerttulajdonos veszítheti el házát és a kertjét, elsősorban a határhoz közeli területeken. Zimmerl szerint eddig három olyan eset vált ismertté, amikor a magyar termőföld-tulajdonos már kezdeményezte haszonélvezeti jog birtokosának törlését a telekkönyvből.

Hazai gazdálkodók is érintettek

Azok az osztrák gazdálkodók is aggódhatnak a Magyarországon megművelt földjeik miatt, akik 1994 és 2001 között kötöttek ilyen haszonélvezeti– vagy bérleti szerződéseket. Magyarországon mintegy 200 osztrák paraszt közel 200 000 hektár termőföldön gazdálkodik. A vállalkozók között akadnak jelentős mezőgazdasági üzemek is, amelyek székhelye Ausztriában található. Jól értesültek szerint a kvázi államosítás mintegy 20 gazdálkodót érinthet.

„Az nem megy, hogy az osztrák gazdálkodók kártérítés nélkül elveszítsék az évek alatt eszközölt befektetéseiket” – felelték a mezőgazdasági minisztériumban a Wiener Zeitung megkeresésére. Rupprechter mezőgazdasági miniszter kezdeményezésére most az EU-bizottság vizsgálja, hogy az új földtörvény összhangban áll-e az EU-szabályaival. A döntés október végére várható.

Az EU-s jogszabályokkal foglalkozó Verica Trstenjak professzor asszony is kétli, hogy a magyar törvény megfelel az EU-s jogoknak. „Ebben az esetben főképpen az arányosságot kell vizsgálni, vagyis azt, hogy egy de facto államosítás igazolható-e az elérendő céllal” – mondja a professzor asszony a Wiener Zeitungnak. Ezenkívül ebben az esetben szerinte diszkriminatív módon megkülönböztetik az EU-s polgárokat a magyarokkal szemben és megsértik a tulajdonhoz való jogot. Ha az ügy az Európai Bíróság elé kerülne, akkor is évekig tarthatna a döntés. A törvény ellen a Magyar Alkotmánybíróság (Ab) előtt is van egy panasz, amelyről április 8-án már tárgyaltak, de döntés még nem született. Most csak az a gond, hogy az alkotmánybírák kétharmadát a kormány jelölte. A törvénymódosítást pedig Orbán Viktor és az általa vezetett Fidesz verte keresztül. A törvénynek eredetileg csak 2033-ban kellett volna életbe lépnie.

Magyarország a spekulánsok ellen

A magyar kormány azzal indokolja az új földtörvényt, hogy meg akarja védeni a termőföldet a „külföldi spekulánsoktól”, és meg akarja büntetni azokat, akik „zsebszerződések” segítségével játsszák ki a vásárlási tilalmat. Tény, hogy az átalakulást követően főképpen az 1990-es években, számos mezőgazdasági üzem és gazdálkodó vásárolt és művelt rendkívül olcsón mezőgazdasági termőföldet Magyarországon anélkül, hogy a megtermelt érték Magyarországon maradt volna. Később néhányan óriási haszonnal adták el a birtokaikat. Néhány osztrák gazdálkodó is hasznot húzott később a nagyon olcsón megszerzett haszonélvezeti jogból. A kormány kijelentette, hogy nem áll szándékában az EU-s jogok megsértése és a külföldieket sem akarja diszkriminálni. A törvény ugyanis előírja, hogy minden termőföldvásárlást meg kell hirdetni az érintett községben. Minden 20 km-es körzetben élő gazdának elővételi joga van, azaz elméletileg az osztrákoknak is, akik azután vásárlással megszerezhetik a földterületet.

Itt senki nem vásárol földet, mert nincs rá pénz

Kérdéses, hogy valóban a kisgazdálkodóknak származik-e előnyük. „Már korábban el akartam adni a birtokot, de itt senki sem vásárol, mert nincs rá pénz” – mondja Koseder úr. Ehelyett néhány, a kormánnyal szembe álló, bíráló hangvételű újságíró arról tudósít, hogy mindenekelőtt Orbánhoz közel álló mezőgazdasági vállalkozók akarnak újabb földet venni és azon gazdálkodni. „Nem akarom, hogy az ingatlanom a magyar kormány kezére jusson” – mondja Berhard Seidl. 2001 előtt haszonélvezeti szerződéssel szerzett Tokaj környékén egy 1,5 hektáros szőlőbirtokot. A földjén nem gazdálkodik, és csak azért vásárolta az ingatlant, hogy a szőlőbirtokot „megkímélje a tömegtermeléstől” – állítja. „Kifizettem az ingatlant, szerepelek az ingatlan-nyilvántartásban, de nem én vagyok a tulajdonos”- mondja. Most attól tart, hogy a tulajdonos vagy a hatóságok kitörölhetik a nevét a telekkönyvből, és elveszítheti „törvénytelen szőlőskertjét”.

Fordította: dr. Gonda László