Kiket veszélyeztet az alagútszindróma?
Alagútszindrómáról beszélünk, amikor az alkar hajlítóizmait és több kis kézizmot beidegző ideg a csukló magasságában összenyomódik az őt körülvevő egyes izmok, inak és csontos csatornák által – mondta el a 168 Órának Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budai Magánorvosi Centrum szakorvosa.
Az alagútszindróma során a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjak végén eleinte bizsergés, zsibbadás, majd érzékelési zavar (paraesthesia), érzészavar, tapintási érzéketlenség lép fel. A csukló rendszerint duzzadt, nyomásra érzékeny, és a fájdalom annak mozgatásakor, elsősorban hátrahajlításakor fokozódik, gyakran az alkarba sugárzik.
Az alagútszindróma foglalkozási ártalomként, kemény fizikai munka – pl. bányászat, favágás, de akár sok gépelés – következtében alakulhat ki, amikor a kéz és a csukló folyamatosan túlzott fizikai igénybevételnek van kitéve. Szintén veszélyeztetettek azok, akik krónikus ínhüvelygyulladásban szenvednek a csuklójuk tájékán, de kialakulhat nem megfelelő rehabilitáció következtében, csuklótörést követően is. Fokozottan figyelniük kell a tünetekre a cukorbetegeknek, náluk szintén gyakori a betegség.
Az alagútszindrómát előzetesen nem lehet kiszűrni vagy megelőzni. Ha valaki a fenti tüneteket tapasztalja, forduljon szakemberhez, aki kivizsgálásra küldi a beteget, hogy megállapítsák, mi lehet az oka a zsibbadásnak. A szindrómát az úgynevezett ENG-vizsgálattal lehet kimutatni.
A betegség korai szakaszában fizio- és fizikoterápiával kezelik, azaz gyógytornával, a lágy részeket felszabadító masszázzsal, ultrahanggal. Amennyiben hat hét után sem múlnak el a panaszok, meg kell műteni a beteget.
A következő szakaszban már nemcsak zsibbadnak az ujjak, hanem az izmok is érezhetően gyengülnek, a kéz ügyetlenebbé válik. Amennyiben a konzervatív kezelés ellenére sem enyhülnek a beteg panaszai, akkor a végső megoldás a műtét, amelyet követően – ha az izmok sorvadása nem volt kifejezett – az izomerő is hamarosan visszatér.
