Kiderült, hogy hat az agyra hosszú távon az űrutazás
Agyi károsodást okozhat a hosszú ideig tartó űrutazás egy friss német kutatás szerint.
Asztronautákon végzett vérvizsgálatok könnyű, de tartós károsodásra és az agy gyorsabb öregedésére utalnak – közölte a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem (LMU). A súlytalanság állapota megzavarhatja a vér kiáramlását az agyból, ami idővel az agy-gerincvelői folyadék nyomásának növekedéséhez vezethet – írták a tudósok a Jama Neurology című tudományos lapban.
Korábbi tanulmányok utaltak már arra, hogy a hosszabb űrutazások nemcsak a csontok és izmok sorvadását okozzák, hanem az agyra is hatással vannak. Ez a jelenség űrutazáshoz köthető neurookuláris szindrómaként (SANS) ismert – mondta Jens Jordan, a Német Űrkutató Központ orvosi intézetének igazgatója. Eddig azonban nem volt világos, hogy ez a hatás károsítja-e az agyat.
Ennek feltárására az LMU kutatói, Peter zu Eulenburg és Alexander Choukér svéd és orosz kollégáikkal öt olyan orosz űrhajós vérét vizsgálták, akik öt és fél hónapot töltöttek a nemzetközi űrállomáson (ISS). A tudósok az asztronauták vérét az utazás előtt és közvetlenül utána, majd egy héttel, valamint három héttel később is elemezték.
A vizsgálatok szerint az űrből való visszatérés után
megemelkedett az agy öregedését és sérülését jelző több protein szintje.
Különösen igaz ez a visszatérés utáni első hétre. Nem derül ki a tanulmányból, hogy az agyi változások megbetegítették-e az érintetteket. „Egy biomarker a vérben még semmit nem mond a klinikai panaszokról" – mondta Jordan. Ahhoz, hogy a hosszú ideig tartó misszióknak az asztronautákat érintő kockázatait a minimális szinten lehessen tartani, átfogóan kell tanulmányozni, hogyan lehet megakadályozni az agyat érintő nyomásnövekedést – véli Peter zu Eulenburg.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az európai űrkutatási hivatal (ESA) is tanulmányozza a kérdést. Többek között azt vizsgálják, segíthet-e az asztronautáknak egy mesterséges gravitációt előidéző centrifuga, valamint azt, hogyan hat a folyadékok áramlására a test alsó részét érő vákuum.
„Ez az űrutazások egyik orvostudományi kihívása" – mondta Jordan. Hosszú távú tanulmányokra és résztvevők nagyobb csoportjára van szükség ahhoz, hogy az űrutazás és a neurológiai károk közötti kapcsolatot jobban megérthessük – írták a tanulmányban.
(Kiemelt kép: Gregg Newton / AFP)