Ilyet még a tudósok sem láttak
Közel egy évtizede természetvédők és önkéntesek minden télen felmérik az erdei fülesbaglyok helyi populációit a Nagykunságban. A mostani mustra első adatai szerint az éjszakai ragadozó madarak egyik legnépszerűbb téli gyülekezőhelyeként ismert Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisvárost, Túrkevét ezúttal minden eddigit felülmúló számú bagoly választotta nappali pihenőhelyéül.
Kovács Ágnes, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület önkéntese az MTI-nek elmondta: hazánkban az erdei fülesbaglyok fészkelőállománya becslések szerint mintegy 15-20 ezer párra tehető. A telelőállomány körülbelül 30 ezer példány, ám e madarak között – ha nem is meghatározó arányban – a Kárpát-medence határon túli területeiről érkező baglyok is akadnak.
A téli számlálások célja, hogy a szakemberek minél átfogóbb képet kapjanak e madárfaj helyi állományainak alakulásáról, a populációk változásának okairól és a baglyok szokásairól, életmódjáról – tájékoztatott Kovács Ágnes, jelezve, hogy a programot támogatás nélkül, évről évre 60-70 önkéntes közreműködésével valósítják meg, elsősorban a Nagykunságban, de az ország távolabbi, ismert bagoly-gyülekezőhelyein is.
Rámutatott: rendszerint minden téli hónap közepén egy-egy alkalommal mérik fel a madárlétszámot, és január 29. és február 1. között most egy – reményeik szerint – minden eddiginél átfogóbb, országos szinkronszámlálást is tartanak. A munka eddigi eredményeiről szólva kifejtette: Túrkevén a korábbi esztendők 220-260 egyedéhez képest decemberben 313, januárban 320 erdei fülesbaglyot regisztráltak. A meglepő adat okai a szakemberek szerint részben a térségben tapasztalható mezeipocok-invázióra, másrészt feltehetőleg a madarak egy részének kényszerű áttelepülésére vezethetők vissza.
Ez utóbbi jelenség hátterében az állhat, hogy a szomszédos Kisújszálláson egy belvárosi parkot is érintett a városközpont közelmúltbeli átalakítása. A fák többségét ugyan megóvták a kivitelezés során, ám mindegyikről letisztították a felfutott borostyánt, mely a korábbi években száznál is több bagolynak nyújtott kiváló rejtek- és pihenőhelyet. A zavarásukra rendkívül érzékeny madarak emiatt elhagyták a parkot, ahol jelenleg még mutatóban sem látni a puha röptű ragadozókból – tette hozzá Kovács Ágnes.
