Halott szíveket ültettek a betegekbe
Eddig a donorszíveket agyhalottnak minősített emberekből műtötték ki, akiknek a szíve még dobogott, most azonban egy ausztrál orvos bejelentette: két betegbe is sikeresen ültetett halott szívet. Az első transzplantációt két hónapja végezték egy 56 éves betegen, aki veleszületett szívbetegségben szenvedett.
A megállt szívű donor szívének felhasználása nem teljesen új dolog, ugyanis a legelső szívátültetés is így történt. Az 1970-es évek második feléig jogilag még nem voltak definiálva az agyhalál megállapításának kritériumai. Addig csak meghalt beteg szervei voltak felhasználhatóak – írja a
hirado.hu.Az első is úgy történt, hogy megvárták, míg megáll a donor szívműködése, és a halál kimondása után öt perccel tudták csak elkezdeni a szívátültetést – magyarázta Dr. Hartyánszky István, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese a Kossuth rádió Közelről című műsorában.
A szív az egyetlen szerv, amelyet nem lehet átültetni miután a vérkeringés leállt, ezért azt követően, hogy a dobogó szívet kiemelik, jégbe teszik, így négy órán keresztül még beültethető. Hogy ezt az időt meg tudják növelni, olyan speciális tárolóeszközöket fejlesztettek ki, amelyekben tartva a szív tovább dobog normális hőmérsékleten, és a szervfürdőben lévő vérrel a saját keringését ellátja. A szállítási időt így ki lehet tolni 12-15 órára is – mutatott rá Dr. Hartyánszky István. Ezt a két technikát ötvözték most, vagyis a megállt szív transzplantációját és a speciális szállítóeszközt.
Bár arra még várnak, hogy a szakma is hitelesítse az eljárást, a figyelemfelkeltés legalább ilyen fontos, hiszen a legnagyobb akadály éppen az, hogy kevesen jelentkeznek donornak – vélte a szakértő. Valószínűleg ki lehet szélesíteni a lehetséges donorok körét: minden újabb ugyanis egy megmentett életet jelenthet. Minden egyes pozitív hír jó hatással van a donációs aktivitásra – hangsúlyozta.
Az orvosi szakágak közül az orvosi az egyik legfiatalabb. Az ’50-es években indult, mégis az egyik leggyorsabban fejlődő terület – mondta az igazgatóhelyettes. Ötven-hatvan év alatt a legelső korrekciós szívműtétekről eljutottunk odáig, hogy majdhogynem az összes szívhiba korrigálható, és szívátültetés is végezhető. Dr. Hartyánszky István hozzátette ugyanakkor, hogy az új eljárás elterjedéséhez még éveknek kell eltelnie. Példaként említette a genetikailag módosított sertésszív ötletét, amely régóta él a köztudatban, de a módszer még mindig csak kísérleti fázisban van.
Állandó útkeresés zajlik, mivel jelenleg a végstádiumú szívelégtelenségnek az egyetlen definitív terápiás lehetősége a szívátültetés, viszont sok korlátja van – emelte ki. Egy ilyen megoldás lehet az ausztrál eljárás, amelyet 12 éven át fejlesztettek. A műtéteket végző orvoscsoport vezetője áttörésnek nevezte a technikát. Szerinte miután világszerte tesztelték a módszert, így akár 30 százalékkal növelheti a sikeres beültetések számát.
