Friss kutatás: a koronavírus után maradt antitesteknek rossz hatásuk is lehet
Az immunrendszer "memória-B-sejtjei" által termelt antitestek hatása az omikron ellen is jelentős lehet.
Több új kutatás is készült a koronavírussal kapcsolatban az elmúlt időszakban. Egy tanulmány szerint hónapokkal azután, hogy felépültek a fertőzésből, a túlélőknél megemelkedett az antitestek szintje, amelyek tévedésből megtámadhatják saját szerveiket és szöveteiket írja a Reuterst idézve az atv.hu.
Hónapokkal azután, hogy felépültek a SARS-CoV-2 fertőzésből, a túlélőknél megemelkedett az antitestek szintje, amelyek tévedésből megtámadhatják saját szerveiket és szöveteiket, még akkor is, ha nem lettek volna súlyos betegek – derült ki az új eredményekből.
A 177 egészségügyi dolgozó közül, akik felépültek a védőoltások rendelkezésre állása előtt elszenvedett, igazolt koronavírus-fertőzésből, mindegyikükben perzisztens autoantitestek voltak, köztük olyanok is, amelyek krónikus gyulladást, valamint ízületi, bőr- és idegrendszeri sérüléseket okozhatnak. „Általában nem számítanánk arra, hogy az autoantitestek ilyen sokféle skálája megemelkedjen ezekben az egyénekben, vagy hogy a teljes klinikai gyógyulás után még hat hónapig is magas szinten maradnak" – mondta Susan Cheng, a Los Angeles-i Cedars-Sinai Smidt Szívintézet munkatársa. A megemelkedett autoantitestek mintázata férfiak és nők között eltérő volt – számoltak be a kutatók csütörtökön a Journal of Translational Medicine című folyóiratban a Reuters értesülései szerint.
„Még nem tudjuk, hogy hat hónapon túl meddig maradnak megemelkedettek az antitestek és/vagy vezetnek bármilyen fontos klinikai tünethez” – emelte ki Cheng. „Elengedhetetlen lesz figyelemmel kísérni az egyének előrehaladását.” Csapata azt vizsgálja, hogy az autoantitest-emelkedés összefüggésben áll-e tartós tünetekkel a hosszú koronavírusban szenvedő betegeknél, emellett azt tervezi, hogy tanulmányozza az autoantitestek szintjét a vírus újabb változataival való fertőzések után.
A B-sejtek hatását az Omicron gyengítette, de nem győzte le
A kutatók úgy vélik, hogy az immunrendszer "memória-B-sejtjei" által termelt antitestek hatása a koronavírus omikron-változata ellen, bár legyengült, továbbra is jelentős lehet.
Amint a szervezet megtanulja felismerni a SARS-CoV-2-t, akár fertőzés, akár vakcinázás után, a B-sejtek új antitesteket termelnek a vírus ellen, ha már nincs elegendő ellenanyag keringése a vérben, amely semlegesíteni tudja azt. A bioRxiv-ről a szakértői értékelés előtt közölt tanulmányban a kutatók több mint 300 ellenanyag erejét elemezték, amelyek memória B-sejtek termeltek, beoltott önkéntesektől vett mintákon keresztül, köztük olyanok is voltak, akiknek korábban SARS-CoV-2 fertőzése volt.
„Úgy tűnt, hogy az omikron elkerüli a memória B-sejtkészletének nagyon nagy részét” – mondták a kutatók, hozzátéve, hogy „úgy tűnik, hogy az összes antitest 30 százaléka és az összes hatékony semlegesítő antitest közel 10 százaléka még mindig hatékonyan felismeri” – fejtette ki Matthieu Mahevas és Pascal Chappert, az Universite de Paris munkatársai egy közös e-mailben. Feltételezik, hogy a memória B-sejtek erős szaporodási és antitest-termelő képessége „kevesebb, mint két nap alatt” kompenzálhatja ezen antitestek csökkent hatékonyságát.
Az immunrendszer más összetevőivel, különösen a T-sejtekkel kombinálva a B-sejtek hatása valószínűleg segít megmagyarázni, hogy a legtöbb beoltott egyén, aki megfertőződik, miért nem lesz annyira beteg, hogy kórházi kezelést igényeljen.
A vírusváltozatok sejtekben való aktivitása hatékonyabbá teszi őket
A koronavírusnak a sejtekbe való betörését elősegítő tüskemutációk mellett a vírus sejten belüli viselkedését megváltoztató mutációk is nagy szerepet játszanak abban, hogy egyes változatok miért voltak jobban átvihetőek – fedezték fel a kutatók.
A Nature-ben megjelent eredmények azt mutatják, hogy a tudósoknak „el kell kezdeniük a tüskén kívüli mutációkat vizsgálni”, amelyek eddig az oltások és az ellenanyag-gyógyszerek fókuszában álltak – mondta Nevan Krogan, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem munkatársa. Az alfa-változat tanulmányozása során, csapata mutációt talált egy nem tüskés helyen, amely arra készteti a fertőzött sejteket, hogy felgyorsítják az Orf9B nevű fehérje termelését. Az Orf9b viszont letiltja a TOM70 nevű fehérjét, amelyet a sejtek arra használnak, hogy jeleket küldjenek az immunrendszernek. A kutatók szerint az Orf9B magasabb szintjével letiltja a TOM70-et, az immunrendszer nem reagál olyan jól, és a vírus jobban ki tudja kerülni az észlelést.
Az Orf9B növekedésére utalva Krogan azt mondta: „Ritka, hogy a mutációk "hoznak létre" fehérjét. Nagyon alattomos dolog ez a vírus. Ugyanezt a mutációt azonosították a Deltán, és bizony, majdnem ugyanaz a mutáció van az omikronon” – tette hozzá, ami arra utal, hogy hasonló hatással lehetnek az immunrendszerre. Az új információ olyan gyógyszerek kifejlesztését ösztönözheti, amelyek az Orf9b és a TOM70 kölcsönhatását célozzák.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)
