Ezért volt 120 nem fogadott hívása a tudósnak
Kisebbfajta sokkot kapott, és még mindig nem ocsúdott fel abból a hírből a norvég May-Britt Moser, hogy – a bejelentés pillanatában éppen repülőn ülő – férjével, Edvard Moserrel és egykori tanárával, John O’Keefe kutatóval együtt neki ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
A svéd tudományos akadémia hétfői bejelentése után az 51 éves kutató a Nobel-díj honlapján feltüntetett Twitter-üzenetben azt írta, sokkban van. „Fantasztikus” – fűzte hozzá.
Hege Tunstad, a trondheimi Műszaki és Tudományegyetem szóvivője szerint May-Britt Moser épp az intézményben tartózkodott, amikor közölték vele a hírt. „Szüksége volt néhány percre, hogy beszéljen a csapatával” – fogalmazott Hege Tunstad, hozzátéve, hogy a tudós megkönnyezte a hírt.
Férjét, Edvard Mosert nem tudták elérni, ugyanis épp repülőn ült München felé tartva, gépe a menetrend szerint 13 óra körül szállt le. Nem sokkal később elmondta: nem értette, hogy miért fogadják virágokkal a német város repülőterén, amely odaküldte hozzá egyik alkalmazottját, hogy felvilágosítsa a hírről. „Nagy meglepetést okozott” – vallotta be. Telefonját bekapcsolva látta, hogy kereste az illetékes Nobel-bizottság titkára, Göran Hansson. „Mintegy 120 nem fogadott hívásom volt” – tette hozzá a tudós.
May-Britt Moser szerint sikerük titka, hogy ugyanazok a vízióik, szeretik és megértik egymást, meghallgatják egymást és másokat, és csak ezt követően próbálják a tőlük telhető legjobban megválaszolni az előttük álló kérdéseket.
A norvég házaspár és az amerikai–brit John O’Keefe az agykutatás, azon belül is az agy helymeghatározó rendszerének, „belső GPS-ének” felfedezéséért veheti át az orvosi Nobel-díjat. A felfedezés segített megérteni, hogy miként képes az ember tájékozódni a térben – írja az MTI.
A tanulási és a memóriafolyamatok megismerésében játszott kiemelkedő szerepet az idei orvosi Nobel-díj három kitüntetettje – mondta az MTI-nek Freund Tamás Agy-díjas neurobiológus, aki szerint az amerikai–brit John O’Keefe, valamint a norvég May-Britt Moser és férje már rég kiérdemelte az elismerést.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, az intézmény Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (MTA KOKI) főigazgatója a három díjazott munkásságát méltatva rámutatott, hogy John O’Keefe a térsejtek felfedezésével érdemelte ki a legmagasabb tudományos elismerést. A memóriáért felelős agyterület, a hippokampusz ezeknek a sejteknek a segítségével készít kognitív térképet a környezetről. May-Britt Moser és Edvard Moser pedig az agy memóriatárolási rendszerének fontos részét képező entorhinális kéregben fedezte fel a „hálózati” sejteket, a grideket.
„Az entorhinális kéreg a hippokampusz fő bemeneti régiója, és mindig is nagy kérdés volt, hogy a külső környezeti szenzoros impulzusokból miképp áll össze a hippokampuszban a specifikus térmező-érzékenység. Rendkívül izgalmas, hogy miként fedezte fel ezt a rendszert a Moser házaspár” – magyarázta az akadémikus.
Freund Tamás kitért az idei Nobel-díjasok magyarországi kapcsolataira is. Ismertetése szerint meghívott előadóként mindhárman plenáris előadásokat tartottak 2009-ben a Magyar Idegtudományi Társaság éves konferenciáján. John O’Keefe a térsejtek szerepéről beszélt, bemutatva, hogy miként fejlődnek ki az élet kezdetén, s miként károsodnak, pusztulnak a demenciában szenvedő idős betegeknél. May-Britt Moser és Edvard Moser az entorhinális agykéreggel kapcsolatos kutatásaikat ismertették a résztvevőkkel.
„A Moser házaspár többször tartott előadást a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet idegtudományi szemináriumsorozatán is. Rokon témán dolgozunk, szoros, mondhatni baráti a kapcsolatunk” – mondta el Freund Tamás.
