Embereken is kipróbálták a rák elleni gyógyszert
Három-nyolc év múlva hatékony tumorterápiás gyógyszer lehet a kezünkben köszönhetően azoknak a tudósoknak, akik munkájukért idén megkapták az orvosi Nobel-díjat - mondja Dr. Aradi János, a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetének docense. A felfedezésen alapuló gyógyszerek egyikét már embereken is kipróbálták.
Az orvosi Nobel-díjat idén három amerikai tudós vehette át, Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak. Miben áll felfedezésük jelentősége?
Az öregedési folyamatok lényeges momentumát fogták meg, illetve utat mutattak lehetséges új rákterápiák felé. Felfedezték azt, hogy a sejtekben levő kromoszómák végein van egy védőszakasz, amely genetikai óraként működik. Nem tartalmaz értékes genetikai információt, de minden sejtosztódáskor megrövidül. Ez a telomernek nevezett szakasz bizonyos számú osztódás után elfogy, ekkor a sejt megöregszik és elhal. A kutatók arra is rájöttek, hogy létezik egy enzim, amely képes karbantartani a telomert, a sejtnek halhatatlanságot kölcsönözve. A telomeráznak nevezett enzim csak embriók esetében van jelen az emberi testben, de reaktiválódik, amikor a tumor megjelenik. Ha gátolni tudnánk ezt az enzimet, akkor a tumorsejtek is elveszítenék a kromoszómák végén található védőszakaszt és előbb-utóbb elhalnának.
Mikorra lehet ebből gyógyszer?
A gyógyszerfejlesztés hosszú folyamat. Először azt kell megvizsgálni, hogy a potenciális gyógyszer a megtisztított sejtből kivont telomerázt gátolja-e. Ezután ellenőrzik, hogy sejtkultúrában, tenyésztett tumorsejtekben hat-e. Közben precízebben leírják a működési mechanizmusát, megmérik mennyi jut be a sejtbe. Kipróbálják vérben, biológiai oldatokban, aztán jöhetnek az állatkísérletek. Ha ott is működik, akkor megnézik mennyire toxikus, szintén állatokon. Amennyiben nincs mérgező hatása, akkor klinikai fázisokba kerülhet: először egészséges embereken vizsgálják a hatását, aztán betegeknek kezdik adni.
Évtizedekről van szó?
Három-nyolc éven belül olyan tumorterápiás gyógyszer kerülhet forgalomba, amely azon alapszik, hogy gátolja a telomerázt. Ez a fajta gátlás nagyon specifikus a tumorra, ezért nem, vagy alig fogja befolyásolni az egyéb sejtjeink működését. Valószínűleg kijelenthetjük, hogy számos tumortípus esetében igen kevéssé toxikus, kitűnően működő gyógyszer lesz a kezünkben. Egy kaliforniai gyógyszercég már ott tart, hogy az általuk kifejlesztett hatóanyagot embereken is elkezdték kipróbálni. Mi a Debreceni Egyetemen végeztünk ígéretes kísérleteket tisztított enzimen és sejtkultúrán, kutatásainkat remélhetőleg folytatni tudjuk.
Miért éppen most ítélték oda a kutatóknak ezt az elismerést?
Az, hogy Nobel-díjat kapnak, már "a levegőben lógott". Óriási jelentőségű, több évtizedes munka van mögöttük. Elizabeth Blackburn és Carol Greider már 25 éve ezen a témán dolgozott. Szostak nem csak ezzel foglalkozott, de egyéb eredményei is igen fontosak. A Nobel-díjak kiosztását gyakran heves viták követik: megérdemelte-e a díjazott a kitüntetést? Szerintem a három tudós Nobel-díja nem tartozik ebbe a kategóriába: a tudományos közvélemény egyértelműen azon a véleményen van, hogy jogosan kapták.
A tudomány és technika rohamosan fejlődik, megmutatkozik ez az élettudományok területén is?
Abszolút látszik. Most tart ott az élettudomány, ahol a fizika tartott a 1910-1920-as években. A világon tudományokkal foglalkozó emberek legalább fele élettudománnyal foglalkozik. Persze ma a kutatáshoz vegyész, fizikus, matematikus, kompjútertudós kell, az átfedések felerősödtek. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a tudásanyag exponenciálisan nő.
