Elképesztő leletre bukkantak
Kutatók 28 ezer éves sziklarajzokat találtak Ausztrália távoli szegletében, mely azt sugallja, hogy az ausztrál őslakos közösségek a világ legfejlettebbjei közé tartoztak.
A régészek egy évvel ezelőtt, az ország északi részén fekvő Arnhem-föld megközelíthetetlen vadonjában gyűjtötték be a töredéket. A radiokarbon-elemzés a szénnel készült alkotást a világ néhány legidősebbje közé helyezte.
Bryce Barker, a gránittöredéket megtaláló és először elemző kutató szerint a rajzot az teszi egyedülállóvá, hogy szénnel készült, ami azt jelenti, hogy közvetlenül meg lehet határozni a korát. A kutató szerint a rajz azon lelőhelyek közé tartozik, melyek felölelik a 30 ezer évnél is idősebb franciaországi Chauvet-barlangrajzokat, illetve a Spanyolország északi részén lévő barlangokban lévőket, melyekről úgy hiszik,
„Bármely, 20 ezer évnél idősebb sziklarajz igen egyedülálló a világon" – mondja Barker, a Dél-Queenslandi egyetem kutatója. Hozzátette, meg vannak győződve róla, hogy még régebbi leleteket is találhatnak, mivel kiderítették, hogy az ausztrál őslakosok már 45 ezer évvel ezelőtt éltek a helyszínen.
A felfedezést a Narwala Gabarnmang sziklamenedéknél tették, melynek mennyezetét és oszlopait rajzok borítják. A régészek először öt évvel ezelőtt juthattak el a helyszínre, annak őslakos védelmezői, a jawoynok segítségével, akik meg akarták őrizni az alkotást és egyidejűleg fel is tárni történetének néhány titkát.
Barker elmondta, a helyszínnek csak kis részét tárták fel, és arra számítanak, hogy 28 ezer évesnél régebbi rajzot is találnak a lelőhelyen. Hozzátette, a töredék – mely valószínűleg a mennyezetről esett le nem sokkal megrajzolása után, ennélfogva megőrződött a homokban – egy cselekvő emberi figura része lehetett, talán egy lándzsahajítóé.
Az őslakosok sziklarajzai országszerte megtalálhatók, nagy részük nem dokumentált. Van olyan feltételezés, hogy a rajzok akár 45 ezer évesek is lehetnek.
