Döntött az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia: a Föld tömege hat ronnagramm

Három évtizede a pénteki volt az első alkalom, hogy az 1960-ban létrehozott Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) vagy közismertebb nevén mértékrendszer új előképzőket fogadott el. 

Mindenki ismeri a kilo előképzőt, amely a gramm vagy a méter esetében annak ezerszeresét jelenti (három nullával a szám után), de csak a tudósok használják a zettát vagy a jottát, amelyek esetében 21, illetve 24 nulla áll a szám után. Ezeket a mértékegységeket 1991-ben vezették be, amikor a vegyésztársadalomnak szüksége volt ezen nagyságrendű molekulák kifejezésére.

Még a jotta sem képes azonban kifejezni a információtechnológia robbanásszerű fejlődése miatt egyre növekvő nagyságrendeket 

– magyarázta Richard Brown, a brit Nemzeti Fizikai Laboratórium méréstudományi szakértője. 

Nagyon közel vagyunk a határhoz, hogy jottabájtban, a létező legmagasabb mértékegységben fejezzük ki az adatmennyiségeket – mondta a tudós, az új mértékegységek bevezetésének kezdeményezője. 

Az új előképzők (prefixumok) – a ronna (R) és a quetta (Q) -olyan mértékegységeket jelölnek, amelyeknél az alapmértékegység után 27, illetve 30 nulla áll.

A ronto (r) és a quecto (q) viszont azt az értéket jelenti, amely a 27., illetve a 30. helyen áll a mértékegységet jelző szám utáni vessző mögött 

Az új előképzős mértékegységgel kifejezve a Föld tömege 6 ronnagramm, azaz (grammban számolva) 6 plusz 27 nulla

– jegyezte meg Brown doktor. 

Ennek tükörképeként valami, amelynek 6 rontogramm a tömege, egy olyan tizedes számnak felel meg, amelyben a szám a vessző után a 27. helyen áll. 

Richard Brown elmondta, hogy az elektron tömege egy rontogramm, egy bájtnyi adat pedig egy quectogrammal növeli a telefon tömegét. 

Távolabbi példákat idézve a tudós elmondta, hogy a Jupiter bolygó tömege pontosan két kvettagramm, az egész megfigyelhető világegyetem átmérője pedig pontosan 1 ronnaméter. 

A brit tudós további mértékegységeket is javasolt volna, tekintettel az adattárolásban megjelent olyan fantázianevekre, mint a „brontobájt” vagy a „hellabájt”. A Nemzetközi Mértékegységrendszer azonban előírja, hogy az előképzők egy betűvel jelölhetők legyenek. Az egyetlen olyan betű, amelyet eddig még nem használtak más mértékegységekre vagy szimbólumokra, az az R és a Q – magyarázta a szakértő.

Egy egyezmény szerint pedig a nagy mértékegységek előképzőinek „a”, a nagyon kicsiknek pedig „o” betűre kell végződniük. 

A ronna és ronto, valamit a quetta és a quecto legalább 20-25 évre kielégíti a nagy mennyiségek kifejezésével kapcsolatos igényeket – vélekedett a méréstudományi szakember. 

Az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (CGPM), amely négyévente ülésezik Franciaországban, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) legfelsőbb hatósága.

(Kiemelt képünk illusztráció: Szurikáta testsúlyát méri egy gondozó a Londoni Állatkert évenkénti állatmérésén 2019. augusztus 22-én. Ilyenkor az állatkert minden lakójának leveszik a méreteit, megállapítják a súlyát, a mérések eredményeit pedig felviszik a világ állatkertjeinek közös adatbázisába, a Zoológiai Gyűjteménykezelési Információs Rendszerbe (ZIMS). MTI/EPA/Andy Rain)