Dermatológusok: két évtized alatt megduplázódott a magyarországi bőrrákos esetek száma

Prof. Dr. Wikonkál Norbert, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke kijelentette, küldetésüknek tartják a megelőzésben és korai felismerésben való részvételt. Online kampányt folytatnak és fesztiválokon is jelen vannak, ahol a tanácsadás mellett bőrfelszínvizsgálatot is végeznek. A Sziget Fesztiválon például hatszáz szűrés során hat esetet találtak – emelte ki Wikonkál Norbert. Elmondta, hogy a globális felmelegedés miatt nő a kockázat, hiszen egyre tovább éri UV-sugárzás a szabad bőrfelületeket. A betegség különösen gyakori fiatal nők és idősebb férfiak körében – tette hozzá. A tudatos hozzáállás nagy jelentőségű – hangsúlyozta, javasolva az önvizsgálatot, illetve a családtagok ellenőrzését, valamint évente szakorvosi vizsgálatot.

Prof. Dr. Gyulai Rolland professzor a Magyar Dermatológiai Társulat korábbi elnöke ismertette „A melanóma hazai morbiditási és mortalitási helyzete a XXI. század első két évtizedében” című vizsgálat eredményeit. Közölte, hogy húsz év alatt megduplázódott a nem melanoma típusú bőrdaganatok száma. Évi 2500 melanoma, 4500 laphámrák és 17 ezer bazálsejtes karcinoma megbetegedést diagnosztizálnak.

A professzor beszámolt arról hogy a 2011 és 2019 közötti 23 ezer melanomás beteg átlagéletkora 60 év volt, az ötéves túlélés esélye 75 százalék – a nőbetegeknél 80, férfiaknál 70 százalék. A 2011-12 és 2017-19 éveket összehasonlítva több mint három százalékkal nőtt a túlélési esély. Ebben szerinte szerepet játszanak a figyelemfelhívő kampányoknak köszönhető kori felismerés, illetve az új, hatékonyabb gyógyszerek. A túlélési esélyek nagyjából megegyeznek a többi közép-európai országgal – hangsúlyozta Gyulai Rolland.

Figyelmeztetett, hogy a nagyon világos bőrtípusúak számára már kisebb UV-sugárzás is veszélyes, és szoláriumban is kaphat valaki nagy terhelést. Bármilyen bőrelváltozásnál ajánlott orvoshoz fordulni, ami nem múlik el pár nap alatt, hanem növekszik – tette hozzá.

Dr. Baltás Eszter, a Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségi tagja a ritka melanomafajtákról beszélt, amelyeknek hátterében jellemzően genetikai okok vannak; nyálkahártyákon, tenyéren, talpon, vagy akár köröm alatt is előfordulhatnak. Ismertségük alacsony, ezért gyakran későn, évek múlva fordulnak velük orvoshoz, és ilyenkor a betegek felénél már áttétek alakulnak ki – fejtette ki a szakember.

Némethné Kulisics Adél, a Stop Melanoma Alapítvány alapító-elnöke a szervezet diákoknak szóló, Fekete pont elnevezésű kampányát mutatta be, amelynek keretében ismeretterjesztő előadást és személyes beszámolókat tartanak, levetítik az Apajegy című filmet és beszélgetnek a fiatalokkal. Az alapítvány várja az általános- és középiskolák jelentkezését. 

A Magyar Dermatológiai Társulat közleményében kiemeli: a modern terápiáknak köszönhetően jelentősen csökkent a halálozások aránya a melanoma miatt, de a későn felfedezett betegség még mindig évi 300-400 áldozatot követel. A korai felismeréssel a statisztikai adatok szerint 98,3 százalékos az ötéves túlélés valószínűsége, míg ez az arány az első nyirokcsomóáttét megjelenése esetén 62,4 százalékra csökken, ha pedig a melanoma távoli, szervi áttétet is ad, az 5 éves túlélési arány 16 százalékra zuhan, az elmúlt években megjelent korszerű terápiás megoldások ellenére is. A szervezet tavaly elindított felvilágosító weboldala, a skindex.hu idén tovább bővült – közölték. Legfontosabb fényvédelmi tanácsaik között szerepel, hogy 11 és 15 óra között lehetőleg senki ne tartózkodjon közvetlen napsütésben, vagy viseljen arcot árnyékoló kalapot vagy sapkát, teljes testet takaró, jól szellőző ruházatot. Mindenki használjon a bőrtípusának megfelelő, magas faktorszámú fényvédő készítményt és UV-szűrős napszemüveget. A szoláriumban már egyetlen alkalom is növelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát – figyelmeztetnek.

(Kiemelt képünkön bőrgyógyászati vizsgálat. Fotó: PEAKSTOCK / SCIENCE PHOTO LIBRAR / LDA / Science Photo Library via AFP)