Csecsemők és gyermekek csontvázait találták meg Kecskeméten

Összesen tizennyolc csontváz és részleges emberi maradvány került elő Kecskeméten, főként csecsemők és gyermekek az elhunytak.

2024. február 29., 10:35

Szerző:

Számos csontváz és emberi maradványok kerültek elő a napokban a kecskeméti Kéttemplom közben, miután februárban elkezdték a Kodály Intézet felújításához kapcsolódó munkák újabb szakaszát – írta meg a keol.hu. A Kecskeméti Katona József Múzeum tájékoztatása szerint 2024 februárjában a Kodály Intézet felújításához kapcsolódó munkálatok újabb szakasza „kitelepült" az egykori kolostor falain kívülre, a Kéttemplom közbe. A kutatott terület igen kicsi, mintegy 15 négyzetméter nagyságú volt, ennek ellenére igen fontos eredmények, történetek birtokába kerültünk – közölte Fazekas András Kristóf régész muzeológus.

A helyszín régészetileg már ismert volt, itt helyezkedett el egykor a középkori és kora újkori Kecskemét egyik legrégibb temetője a 14. század második felétől egészen 1778-ig. Ekkor Mária Terézia rendeleti úton szüntette meg a városon belüli temetkezéseket és jelöltette ki az új sírmezőket a városok határain kívül.

Összesen 18 db egyértelműen elkülöníthető elhunyt teljes vagy részleges csontvázat tártak fel több szinten.

Ezeken kívül jelentős mennyiségű szórvány embercsontot gyűjtöttek és dokumentáltak. A nagyfokú bolygatás több okra vezethető vissza. Egyrészt a zsúfolt városi temetők sajátossága az évszázadokon keresztül tartó rátemetkezés, mely során már a saját korszakukban bolygatták a sírokat. Másrészt pusztítást okozott a 18. század elején felépült kolostor északkeleti fala is, ekkor nem exhumálták az elhunytakat. Harmadrészt meg kell említeni a legújabb kort is, a különböző építkezésekhez, közmű-fektetésekhez kapcsolódó földmunkákat, melyek szintén bolygattak, pusztítottak sírokat.

A temetkezési szokásokról összefoglalóan a következőket lehet elmondani: majdnem minden esetben dokumentáltak deszkakoporsóra utaló nyomokat, konkrét famaradványok, illetve koporsószegek formájában. A vázak tájolása egységes, DNy-ÉK irányú volt, megegyezett a Barátok temploma tájolásával. Túlnyomó többségben csecsemők és gyermekek maradványait találták meg, ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a temető felsőbb rétegeit kutatták, a fiatalokat az eddigi tapasztalatok alapján magasabbra temették.

A feltárt sírok közül egyet, a 184-es számot viselő csecsemő temetkezését emelte ki Fazekas András Kristóf. „A mellkasi tájéktól lefele elpusztult kislány sírja igen magasan, a jelenlegi járószinttől mintegy 70 cm mélységben feküdt, szinte közvetlenül a templom szentélye mellett. Rövid élete ellenére igen nagy szeretettel vehette körül a családja, hiszen a fejére egy igen díszes, bronzspirállal kivarrt gyöngyös pártát helyeztek a temetéskor. Elsődleges viselettörténeti elemzések alapján ezt a típusú fejéket a 17. században használták.”

A szakszerű feltárás és dokumentálás után a koponya és a párta egyben, in situ lett kiemelve és konzerválva, lehetőséget teremtve ezzel, hogy az egykor élt kislány pártája egy restaurátor műhelyében nyerje vissza eredeti szépségét.

 (Kiemelt kép forrása: Kecskeméti Katona József Múzeum)

Csütörtök este szabadszemmel is megfigyelhető a holdsarló és a Fiastyúk együttállása. A Jupiter fölött járó Uránusz és alatta a Pons-Brook üstökös már egy kézitávcsővel is megfigyelhető, továbbá két csillagfedés is látható lesz – tájékoztatott a Svábhegyi Csillagvizsgáló.