Az USA és az EU globális ígéretet tesz a metán csökkentésére

Az Egyesült Államok és az EU globális partnerséget jelentett be az üvegházhatású gáz, metán kibocsátásának 2030-ig történő csökkentésére – írja a BBC. 

Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának vezetője és Joe Biden amerikai elnök a COP26 csúcstalálkozón kedden tette meg a bejelentést. A globális metánígéret célja a metánkibocsátás 30%-os csökkentése a 2020-as szinthez képest.

Ez az egyik legerősebb üvegházhatású gáz, ami az emberi tevékenységből eredő jelenlegi felmelegedés egyharmadáért felelős. Több mint 100 ország csatlakozott a kezdeményezéshez, amit először az Egyesült Államok és az EU javasolt szeptemberben.

A globális felmelegedés megfékezésére irányuló erőfeszítések középpontjában a szén-dioxid (CO2) áll, amely az emberi tevékenységek – például az energiatermelés és az erdők kiirtásának – eredményeként kerül a levegőbe. Egyre nagyobb hangsúlyt kap azonban a metán is, mivel így lehet időt nyerni az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Bár több CO2 van a légkörben, és hosszabb ideig marad meg,

az egyes metánmolekulák erősebb felmelegítő hatással vannak a légkörre, mint az egyes CO2-molekulák.

Bár a COP26 egyik fő célja, hogy az országok kötelezettséget vállaljanak arra, hogy 2050-re elérik a nettó nullát, (vagyis nem növelik az üvegházhatású gázok mennyiségét a légkörben) mindkét vezető hangsúlyozta, hogy a cselekedéssel nem várhatnak.

Ursula von der Leyen szerint a metán csökkentése „az egyik leghatékonyabb dolog, amit tehetünk a globális felmelegedés rövid távú csökkentése érdekében” – emelte ki az Európai Unió elnöke.

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke is csatlakozott szavaihoz, és a metánt „az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak” nevezte. Az amerikai elnök szerint a kötelezettségvállalás olyan országokra terjed ki, amelyek a metánkibocsátás közel felét teszik ki, és amelyek a globális GDP 70%-át adják.

Éppen tavaly augusztusban jelentette az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), hogy

a metán felelős a világon már bekövetkezett 1 Celsius-fokos felmelegedés jelentős részéért.

A potenciális előnyök óriásiak. A tudósok úgy vélik, hogy ez segíthet a világnak elkerülni a 0,3 Celsius-fokos felmelegedést 2040-ig. Egy olyan időszakban, amikor minden fok töredéke számít, ez jelentős megtakarítás, amely segíthet az 1,5 Celsius-fokos küszöbérték betartásában.

Azonban az olyan nagy kibocsátók, mint Oroszország, Kína és India nem vesznek részt a kötelezettségvállalásban. Minden kötelezettségvállalás önkéntes. Ennek ellenére a legtöbb megfigyelő úgy látja, hogy az ígéret jó lépés a világ számára, és lendületet ad a konferenciának – írja a BBC.

De hogyan is szabadul fel a metán?

A CH4 mintegy 40%-a természetes forrásokból, például vizes élőhelyekről származik, de a nagyobb része ma már az emberi tevékenységekből származik, a mezőgazdaságtól kezdve a szarvasmarha- és rizstermeléstől kezdve a szemétlerakókig.

Az egyik legnagyobb forrás a földgáz kitermelése, szállítása és felhasználása. 2008 óta a metánkibocsátás nagymértékben megugrott, ami a kutatók szerint az Egyesült Államok egyes részein a földgáz kitermelésének fellendülésével függ össze.

A légkörben a metán 2019-ben rekordszintet ért el, mintegy két és félszeresét az iparosodás előtti korszakban mért értéknek. Ami aggasztja a tudósokat, az az, hogy a metánnak valódi ereje van, amikor a bolygó felmelegítéséről van szó. Egy 100 éves időszakot tekintve 28-34-szer jobban melegít, mint a CO2.

(Kiemelt kép: Joe Biden amerikai elnök sajtótájékoztatót tart a COP26 ENSZ éghajlat-változási konferencián Glasgowban 2021. november 2-án. Fotó: Brendan Smialowski / AFP)