Béren kívüli juttatások
2012-től a béren kívüli juttatási elemek között helyet kapott a munkahelyi étkeztetésnek minősülő, a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelem, havi 12 500 forintig.
A hatóságok jelenlegi álláspontja alapján az olyan étkeztetés minősül munkahelyi étkeztetési szolgáltatásnak, amelynek keretében kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó és a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen felhasználható utalványt vagy elektronikus adathordozót biztosít a munkáltató. Amennyiben viszont a telephelyen működtetett étkezőhelyen a társaság bármilyen formában kiszolgál más magánszemélyt is, úgy a hatósági értelmezés szerint nem teljesülnek a munkahelyi étkeztetés feltételei, és ezáltal a munkavállalóknak adott juttatás nem minősül béren kívüli juttatásnak (30,94 százalékos szja- és ehokötelezettség). Erősen értelmezési kérdés, hogy a más cégek alkalmazottainak (biztonsági szolgálat, takarítás vagy akár outsourcingba adott tevékenység) étkeztetése kizáró ok-e. Azonban az egyértelmű, hogy egy nyilvános étteremben (önálló vagy egy komplexum részeként) a személyzet nem részesülhet a kedvezményben!
Miközben a béren kívüli juttatásokról is egyre több bőrt húznak le, valahogy itt is nagyon igyekeznek, hogy a jobb módúak érdekei ne sérüljenek. Ráadásul a klientúra érdekeit is szem előtt tartják: a Mol a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-vel megállapodást kötött arról, hogy az olajtársaság 354 kútján is elfogadják vásárlásra az Erzsébet-utalványt. A megállapodás hozzájárul az Erzsébet-utalvány országos lefedettséget biztosító elfogadóhelyi hálózatának megteremtéséhez.
Róna György
E-mail
