Íme, a legősibb beporzó

A fosszilis leletre Moszkvától 1600 kilométerre, Csekarda közelében egy ősi lagúna üledékének feltárásakor bukkantak rá. A tanulmányt Biology Letters folyóiratban publikálták az ősi fülbemászóhoz hasonló rovarok (tillyardembiidák) pollennel borított, megkövesedett maradványairól.

A 542-250 millió évvel ezelőtt élt rovarok fosszilis maradványait a magtermő, nem virágzó gymnosperma növények pollenjével borítva találták meg. A virágos növények általánosan 100-50 millió évvel ezelőtt terjedtek el. A kutatók szerint az, hogy pollen borította a 280 millió évvel ezelőttről származó rovarokat, arra utal, hogy akár a rovarok általi beporzás előfutárainak tekinthetők.

Alekszander Hramov, az Orosz Tudományos Akadémia Paleontológiai Intézetének vezető kutatója kiemelte, hogy a felfedezés a rovarok általi beporzás korai evolúciójára világít rá, és közvetlen bizonyítékkal szolgál arról, hogy a paleozoikumban élő rovarok terjeszthettek polleneket. Hramov és kutatócsoportja több olyan ősi tillyardembiidát is talált, amelyek fején, lábain és testének hasi részén megmaradt a pollen. A tudós hangsúlyozta, hogy nagyon ritka az ilyen fosszilis lelet.

A fosszilis maradványok egy ősi lagúna fenekén rakódtak le körülbelül 280 millió évvel ezelőtt, a korai perm időszakban (a paleozoikum végén). Ebből az időszakból rovarmaradványokat tartalmazó borostyánokat még nem találtak. A kutatókat is meglepte, hogy pollenmaradványok voltak a leleten.

A pollen vizsgálatából az derült ki, hogy a rovarok a növények egy szűk csoportját látogatták. Azt azonban a leletek alapján nem tudták egyértelműen megállapítani a tudósok, hogy táplálkoztak-e a pollennel, illetve végeztek-e beporzást.

Viszont mivel ezeknek a rovaroknak szárnyai voltak, Hramov szerint hatékonyan szórhatták szét a polleneket, tehát akár beporzók is lehettek.

(Képünkön egy ma is élő fülbemászó. Fotó: Melani Marfeld. Forrás: Pixabay)