Az ősi élet nyomai után kutathatnak a Mars holdjain

A japán tudósok szerint az ősi élet nyomait találhatják meg egy kutatás során.

2021. augusztus 16., 20:02

Szerző:

A Mars holdjai szolgáltathatnak a legnagyobb eséllyel bizonyítékot az ősi élet nyomaira a japán űrkutatási ügynökség (JAXA) szakemberei szerint, írja az MTI. Hjodo Rjuki és Uszui Tomohiro tanulmányában sorra veszi a vörös bolygó tanulmányozására irányuló jelenlegi és a következő tíz évre kiterjedő erőfeszítéseket – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Ezek közé tartozik az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Perseverance marsjárójának kőzetmintagyűjtése a Jezero-kráterben. A NASA továbbá a 2030-as években tervez űrjárművet küldeni a Marsra a mintáknak a Földre történő szállításához. Japán pedig még az évtized vége előtt űrszondákat akar küldeni a Mars mindkét holdjára és azokat mintákkal együtt visszahozni a Földre. Hjodo és Uszui szerint a vörös bolygó mindkét holdja - Phobosz és Deimosz - kisebb a Föld holdjánál és jóval közelebb is vannak a Marshoz, mint a Hold a bolygónkhoz, írja az MTI.

A Science című tudományos folyóiratban megjelent írásukban a kutatók kifejtik, hogy a Mars felszínének tanulmányozására küldött űrszondák csupán nagyon kis területen tudnak vizsgálódni. Mint írták, olyan ez, mintha egy űreszköz a Szahara közepében landolna: találna ugyan az életre utaló nyomokat, de csak egy töredékét a valóságnak. A szakemberek szerint ezzel szemben egy olyan űrszonda, amely a Mars holdjain vizsgálódna, valószínűleg nagyobb szerencsével járna. Mint emlékeztettek, korábbi kutatások eredményei azt sugallták, hogy a Mars egykor nedves bolygó lehetett, írja az MTI.

Ugyancsak korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a Marshoz rengeteg aszteroida csapódott az évmilliók alatt. Néhány nagyobb ütközés nyomán a marsi felszín darabjai kilökődtek az űrbe, egy ilyen darabot még a Földön is azonosítottak. A japán szakemberek szerint a marsi felszín "lemorzsolódott" darabjainak egy része kétségkívül a planéta egyik vagy akár mindkét holdjának felszínén landolhatott, és mivel mindkét hold csaknem teljesen steril környezettel rendelkezik, megőrizhették az ősi élet nyomait rejtő anyagokat.

(Kiemelt kép: illusztráció: Luke Jerram brit művész Mars című installációja a kolozsvári Lights On fényfesztiválon 2021. március 20-án. MTI/Kiss Gábor)

Egészségügyi előrejelzések szerint júniusban tetőzik Kínában a Covid második hulláma, amely hetente akár 65 millió embert is megfertőzhet. Az újabb pandémia-hullámba már a vírus új XBB-változatai is beleszólnak, mióta tavaly év végén Kína úgy döntött: eltörli a világon egyedülálló zéró Covid-politikáját.

 

Fecskeles címmel indít újabb lakossági madárszámlálási akciót a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely a TermészetLesen program következő állomása.

Az Ötöslottó nyerőszámok már több mint 65 éve tartják izgalomban a magyar lottózókat, akik türelmetlenül várják minden hetén, hogy kiderüljön, végre megütötték a főnyereményt. Nemrég két szerencsésnek is sikerült mind az öt nyerőszámot eltalálnia, és az évek során már többen is voltak így. A nyerés természetesen a szerencsén múlik, ám vannak olyan megszállott lottózók, akik a szisztémájuk kialakításához a statisztikai adatokat is figyelik. Persze nincs rá garancia, hogy ők aztán nyernek is, de érdekes kérdés, hogy mi mindent tudhatunk meg a statisztikák alapján.

Svájci tudósok által kifejlesztett elektronikus agyi implantátumok segítségével ma már újra jár egy lebénult férfi: a hollandiai Gert-Jan Oskam egy tizenkét évvel korábbi biciklibaleset óta mozgásképtelen volt – számolt be a BBC brit műsorszolgáltató honlapján szerdán.