Az első ezer napban eldől, mennyire leszünk egészségesek

Egy átlagos élet során körülbelül 15 tonnányi táplálékot fogyaszt el egy ember, nem nehéz belátni, hogy ez alapvető hatással van a szervezetére. Különösen fontos a helyes táplálkozás a fejlődés korai szakaszában. Ezt egyre több tudományos vizsgálat támasztja alá, így világszerte nagy kampányok indultak ennek tudatosítására, az első 1000 nap fontosságát hangsúlyozva.

Amit már gyerekkorban nagyon el lehet rontani

A fogantatástól számított első 1000 nap egészségvesztesége nem vagy csak alig nyerhető vissza később. Erre mondott példákat Takács István endokrinológus, a Magyar Primer Prevenció Orvos Egyesület elnöke a hazai kampányt bemutató sajtótájékoztatón kedden:

– a felnőttkori, 1-es típusú cukorbetegség kockázata sokkal nagyobb, ha az első életévekben nem megfelelő a gyermek D-vitamin-szintje;

– ha a születési súly nagyon alacsony vagy nagyon magas, akkor a 2-es típusú cukorbetegség kockázata nő;

– a zsírsejtek száma gyermekkorban alakul ki, így az elhízásra való hajlam gyökerei is kisgyerekkorban erednek;

– a várandós anya és a kisgyermek nem megfelelő táplálkozása növeli a felnőttkori magas vérnyomás és érelmeszesedés kockázatát.

A jó génkészlet nem elég

Mi a helyzet a genetikai háttérrel, mennyire adnak jó alapot egy gyereknek? Az utóbbi évek egyik nagy felismerése, hogy a környezet legalább ennyire fontos, sőt a környezet visszahat a génekre (epigenetika), és ez a hatás ráadásul tovább is örökíthető. Vagyis ha valaki az életmódjával „elszennyezi” a saját génállományát, akkor az utódja már ezzel a hátránnyal indulhat. A szakember szerint az epigenetika lehet az egyik fő felelős azért, hogy az elmúlt évtizedben az autizmus, a hiperaktivitás szindróma, a Crohn-betegség, illetve az allergiás kórképek gyakorisága jelentős mértékben megnőtt – számolt be róla az Origo.hu.

„A következő évek arról fognak szólni, hogyan hat a táplálkozás a génekre” – mondta Veres Gábor gasztroenterológus, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke. Evolúciós példának a méhkirálynőt említette, amely genetikailag megegyezik a dolgozókkal, ám mivel más táplálékot (méhpempőt) kap, teljesen más lesz a fejlődése.

Nádor Csaba újszülöttgyógyász, a Neonatológia Tanács titkára az anyatej fontosságát hangsúlyozta. Hat hónapos korig lehetőleg csak anyatejet fogyasszon a baba, „nincs vizecske és teácska sem”. Hat hónapos kor után is menjen tovább az anyatej (ha erre van mód), de ekkor már fontos a hozzátáplálás is. „Az anyatej az első védőoltás, a tápanyagok mellett tele van mindenféle értékes anyaggal. Az anyatejes gyerekeknek nagyobb az esélyük arra, hogy egészségesebb felnőttek legyenek” – mondta a szakember.

A leggyakoribb táplálkozási hibák

A gyerek egyéves koráig elég fegyelmezettek a szülők, betartják az orvosi, védőnői tanácsokat, de aztán van egy éles határvonal – mondta Király Balázs házi gyermekorvos. Egyéves kor után sok családban már azt eszi a gyerek, amit a szülők is, holott más a gyerekek tápanyag- és vitaminigénye, hiszen 1–3 éves kora között hihetetlen fejlődésen megy át. Az immunrendszer például 1–3 éves kor között fejlődik a legintenzívebben. A leggyakoribb hibák:

– rengeteg szénhidrátot esznek a gyerekek, „bődületesen magas a cukorfogyasztás”; sokszor egészségesnek álcázott termékekben is;

– jellemzően alacsony a vasbevitel, a gyerekek többsége vaspótlásra szorul a hagyományos táplálkozás mellett;

– nem megfelelő a D-vitamin-bevitel, amellyel kapcsolatban az utóbbi években jelentősen változtak az ajánlások; az anyatej rendkívül kevés D-vitamint tartalmaz, ezért a csecsemőknél a D-vitamin-pótlás nagyon fontos;

– ingatag lábakon áll a kalcium-foszfor anyagcsere is, a kalciumbevitel kevés, a foszfor sok;

– nagyon fontos a cink, amely alapvető szerepet játszik az immunrendszer működésében, a gyerekek cinkfogyasztási szintje jellemzően nagyon alacsony.

A gyerekek egészséges életmódjára való odafigyelés befektetés a jövőbe. Az a gyerek, aki most hisztizik a kevés édesség miatt, később még hálás lesz a szüleinek. Az „Első 1000 nap” elnevezésű kampány itthon az elso1000nap.hu honlapon érhető el. A gyerekorvosok célja, hogy a későbbi egészség szempontjából meghatározó időszakban – a fogantatástól nagyjából kétéves korig – hiteles információkat nyújtsanak a szülőknek a gyerekek helyes életmódjáról, főként a táplálkozásról.