Az elhízottság lesz az új norma Európában?

A túlsúlyosság olyannyira elterjedtté vált Európában, hogy fennáll a kockázata annak, ez válik az „új normává” – figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amelynek legújabb adatai szerint az európai tinédzserek mintegy harmadának az egészségesnek tartottnál nagyobb a testsúlya.

A WHO európai régiójának 53 országára kiterjedő jelentése szerint a 13 évesek 27 százaléka, a 11 évesek 33 százaléka túlsúlyos. „Az, hogy mit észlelünk normálisnak, mára megváltozott. Elhízottnak lenni ma már sokkal inkább megszokott, mint szokatlan. Nem szabad hagynunk, hogy egy másik nemzedék úgy nőjön fel, hogy az elhízottságot tekintse normának” – hívta fel a figyelmet a jelenségre Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója.

A fizikai inaktivitás magas szintje és az olcsó, cukrokban, zsírokban és sóban gazdag, „kényelmes” ételeket népszerűsítő kultúra „halálos” kombinációja a felelős a kialakult helyzetért – hangoztatta. A jelentés szerint a 11 éves fiúk és lányok elhízottsági számaránya Görögországban, Portugáliában, Írországban és Spanyolországban a legmagasabb, míg Hollandiában és Svájcban a legalacsonyabb – közölte a Híradó.hu.

A testmozgás hiánya a probléma egyik fő forrása. Harminchat országból 23-ban a 15 éves és ennél idősebb fiúk és lányok több mint 30 százaléka nem végez elég testmozgást. A felnőttek között a túl keveset mozgó nők aránya a Görögországban és Észtországban mért 16, illetve 17 százaléktól a Máltán és Szerbiában tapasztalt 71, illetve 76 százalékig terjed.

A WHO ajánlása szerint az 5 és 17 év közötti fiataloknak legalább 60 percnyi – mérsékelttől az erőteljesig terjedő – fizikai aktivitást kellene végezniük naponta, míg a felnőtteknek hetente legalább 150 percnyi mérsékelt testmozgás ajánlott.

Joao Breda, a WHO táplálkozással, fizikai aktivitással és elhízottsággal foglalkozó szakértője szerint az emberek környezete – úgymint a település szerkezete, a város, az iskola és a munkahely kialakítása – meghatározó szerepet játszik a testmozgás mértékének növelésében.

„Olyan környezeteket kell kialakítanunk, amelyek fizikai aktivitásra ösztönöznek, és arra kell törekednünk, hogy társadalmi csoporttól függetlenül az egészségesség legyen az alapértelmezett szempont az ételválasztáskor” – rögzítette a szakember a jelentéshez csatolt közleményben.

„A fizikai aktivitást és az egészséges ételválasztást minden környezetben – az iskolákban, a kórházakban, a városokban és a munkahelyeken is – nagyon komolyan kellene venni. Az élelmiszeriparhoz hasonlóan a várostervezési szektor is sokat tehet érte” – hangsúlyozta Breda.

A WHO jelentése szerint bizonyos országoknak, köztük Franciaországnak és néhány skandináv nemzetnek sikerült kordában tartania az „elhízottság járványát”. Mint ahogy rámutatott, a jelzett országokban alkalmazott intézkedések – az iskolákban való zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése, bizonyos ételek megadóztatása a fogyasztásuk visszaszorítása végett, a reklámszabályozás és a fizikai aktivitásra való ösztönzés – rendre hozzájárultak az elhízottsági mutatószámok szinten tartásához.