Az antarktisz eljegesedéséhez veztő klímaváltozást modelleztek magyar kutatók

A 34 millió évvel ezelőtti radikális lehűlést vizsgálták a magyar kutatók.

2021. október 9., 13:38

Szerző:

A földtörténet egyik legmarkánsabb ugrásszerű éghajlatváltozását, az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerű módon, laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk együttes alkalmazásával magyar fizikusok és geológusok az ELTE Kármán-laboratóriumában. Az eredmények elősegíthetik a napjainkban zajló gyors klímaváltozás dinamikájának megértését is.– írja az elte.hu

A kutatók az ELTE Fizikai Intézetének Kármán-laboratóriumában  és a Brandenburgi Műszaki Egyetemen folytatott kísérleteikben a Déli-óceán radikálisan leegyszerűsített modelljét tanulmányozták.

Az ELTE közleményéből kiderül: a kísérletekben meglepő módon azt tapasztalták, hogy a „tengerfelszíni” hőmérséklet-értékek nemhogy csökkentek, hanem minden esetben nőttek az átjáró kinyílása után, ellentmondva a köráramlás beindulásának hűtő hatására vonatkozó bevett tankönyvi érvelésnek.

A kísérleti eredmények és a földtörténeti hőmérséklet-rekonstrukciók adatai között feszülő ellentmondás feloldása érdekében a csoport egy, az óceáni vízkörzést is magában foglaló globális számítógépes klímamodellhez fordult, amelyben lehetőségük nyílt a Drake-átjáró virtuális „bezárására”, vagyis a kontinensek körvonalának átrajzolására – magyarázzák a kutatók. A PlaSim (Planet Simulator) programcsomag megengedte azt is, hogy kiiktassák a modellből a tengeri jég képződését leíró egyenleteket.

Scientific Reports tudományos folyóiratban minap közölt eredmények azt mutatták, hogy amennyiben a szimulációban megengedik az óceáni jég kialakulását, mely jelentős fényvisszaverő (és ezzel hűtő-) hatással bír, akkor a Drake-átjáró kinyílása valóban globális hőmérséklet-csökkenéshez vezet, összhangban a földtörténeti adatokkal. Ám amennyiben a jégkeletkezést blokkolják a programban, akkor a jégmentes laboratóriumi kísérlettel megegyező módon enyhe hőmérséklet-növekedés tapasztalható.

A kutatók várakozásai szerint az eredmények hozzájárulnak a 34 millió évvel ezelőtti hirtelen klímaváltozás bonyolult ok-okozati viszonyainak „szétszálazásához”.  Az ELTE közleményében hangsúlyozzák: Földünk múltbéli óceáni és légköri folyamatainak megértése napjaink aggasztó ütembe kapcsolt éghajlatváltozásának előrejelzésében is hasznosulhat.

(kiemelt kép:A kísérletből (balra) és a szimulációból (jobbra) kapott felszíni hőmérsékleteloszlások "zárt" Drake-átjáró esetén. A pirosas színek az átlagosnál magasabb, a kékes színek alacsonyabb hőmérsékletet jelölnek. (Forrás: MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport))