Átírhatja az ókori Közel-Kelet kronológiáját egy egyiptomi sztélé
Az úgynevezett Vihar-sztélé új fordítása a kutatók szerint átrendezheti az ókori Közel-Kelet eseményeinek kronológiáját.
Egy 3500 éves, Egyiptomból származó kőtömbön lévő felirat lehet a világ egyik legrégebbi időjárás-jelentése – állapították meg a szakemberek, akik szerint a negyvensoros szöveg átrendezheti az ókori Közel-Kelet eseményeinek kronológiáját.
A 183 centiméter magas, Vihar-sztélé elnevezésű kalcittömbön szereplő felirat új fordítása esőről, sötétségről és „a tömegek sírásánál is hangosabb, szüntelen viharról” számol be. A Chicagói Egyetem Keleti Intézetének két kutatója, Nadine Moeller és Robert Ritner szerint a kőtáblán leírt szokatlan időjárási jelenségek a Théra szigetén – ma Szantorini – történt óriási erejű vulkánkitörés következményei voltak – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A vulkánkitörések jelentős hatással lehetnek az időjárásra, ezért a szakemberek úgy vélik, hogy a thérai kitörés valószínűleg hatalmas pusztítást okozhatott Egyiptomban. A Vihar-sztélé I. Jahmesz, az ókori egyiptomi 18. dinasztia első fáraójának uralkodási idején készült. Az új fordítás alapján a kutatók arra jutottak, hogy I. Jahmesz az eddig véltnél korábban, a thérai kitöréshez időben közelebb uralkodott. A kutatás eredményeit a Journal of Near Eastern Studies című folyóirat tavaszi számában közlik.
I. Jahmesz uralkodása az Újbirodalom kezdetét jelölte, amely korszakban Egyiptom elérte hatalma csúcsát. A kőtömb darabjait Thébában – a mai Luxorban –, a fáraó uralmának központjában találták meg. A kutatók szerint amennyiben a sztélé valóban a thérai katasztrófa következményeit írja le, akkor magának a kőtáblának a keletkezési ideje és I. Jahmesz uralkodása – amelyet jelenleg nagyjából Kr.e. 1550 körülre tesznek – 30-50 évvel korábbra tehető.
Egy vulkáni törmelék alá temetett olajfa 2006-ban elvégzett radiokarbonos kormeghatározása Kr.e. 1621 és 1605 közé helyezte a thérai vulkánkitörés időpontját. Az erupcióra vonatkozó régészeti bizonyítékok azonban egészen mostanáig nem egyeztek a radiokarbonos kormeghatározás eredményeivel.
Amennyiben I. Jahmesz az eddig véltnél korábban uralkodott, akkor a kronológiai elmozdulás „megoldhatja az egész problémát” – húzták alá a szakemberek. Mint hozzátették, a fáraó uralkodási idejének felülvizsgálata azt eredményezi, hogy az ókori Közel-Kelet egyéb eseményei is jóval logikusabban kapcsolódnak egymáshoz. „Ez az új információ segítheti annak jobb megértését is, hogy a környezet milyen szerepet játszott az ókori Közel-Kelet birodalmainak kialakulásában és elpusztulásában” – magyarázták a kutatók.
