Agyvérzésre és szívrohamra hajlamosító génhibát fedeztek fel

Agyvérzésre és szívrohamra hajlamosító génhibát fedeztek fel angol kutatók, akik a témában készült legnagyobb elemzést végezték.

2014. július 7., 09:24

Az agyvérzés és a szívroham legnagyobb kockázatának változatlanul az életmód: mindenekelőtt a dohányzás és a kevés mozgás bizonyul. A feltárt génhiba a legtöbb agyvérzést és szívrohamot okozó vérrögök képződését segítheti elő – idézi a BBC hírportálja a PLoS ONE tudományos lapban megjelent tanulmányt. A tudósok remélik, hogy genetikai teszttel a jövőben azonosítható lesz, kiknél növeli a kardiológiai betegségek kockázatát a génhiba – számolt be róla a Híradó.hu.

A londoni King's College kutatói több mint 80 tanulmányt tekintettek át, mintegy 50 ezer ember adatait elemezték belőlük. Kiderítették, hogy a PIA2 jelű gént hordozóknál nagyobb volt a kockázata az érelzáródás okozta agyvérzésnek, mint azoknál, akiknél a gén nem volt jelen. Számításaik szerint a gén 10-15 százalékkal növeli az agyvérzés valószínűségét.

A növekedés jelentősége azonban attól függ, mekkora az egyén életmódjából fakadó kockázat, amit olyan tényezők befolyásolnak, mint a dohányzás, a táplálkozás, a testsúly és a mozgás – olvasható a tanulmányban. Akik két ilyen gént is hordoznak, azoknál a kiinduló, az életmódból fakadó kockázat akár 70 százalékkal is növekedhet.

Ugyanebben a lapban jelent meg egy másik tanulmány, mely kimutatta, hogy a 45 évnél fiatalabbaknál a PIA2 gén a szívroham nagyobb kockázatával is összefügg. Úgy tűnik, a hibás gén a trombocita véralkotók fehérjéivel (glikoprotein IIIa) áll kapcsolatban. Ezek a lemezkék a természetes véralvadásban vesznek részt, hogy sérülés esetén elállítsák a vérzést. A kutatók szerint a hibás gén túlműködésre sarkallhatja őket.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.