Másképp működik a jobbosok agya, mint a liberálisoké

A kutatók felfedezték, hogy az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) vizsgálatok által feltárt agyi „jellegzetességek” éppen annyira alkalmasak a politikai ideológia előrejelzésében, mint a politikatudományi tanulmányokban gyakran alkalmazott legerősebb előrejelző: az adott személy szüleinek az ideológiai felfogása. Az eredmények tehát arra utalnak, hogy a politikai viselkedés biológiai és neurológiai gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak, mint azt korábban gondoltuk.

A SciTechDaily által publikált tanulmányban beszámolnak a részletes vizsgálatokról és azok eredményéről.  A kutatásban 174 egészséges embert tanulmányoztak, a szükséges adatokat eközben az említett fMRI-szkennerrel nyerték ki. Az agyról készült felvételeket aztán az Ohio Supercomputer Center mesterséges intelligenciája is segített elemezni – ennek köszönhetően fedeztek fel végül kapcsolatot a felvételek és az illető saját maga által bevallott politikai hovatartozása közt, amelyet egy hat pontos skálán lehetett meghatározni. A skála két szélső értéke a nagyon liberális és a nagyon konzervatív volt.

A vizsgálat során a kutatók a teljes agyra kiterjedő megközelítést alkalmazták, így vizsgálták, hogy az agy mely régiói mutatnak hasonló aktivitási mintákat egyidejűleg bizonyos feladatok végrehajtása során, jelezve, hogy ezek a régiók épp kommunikálnak egymással. Ez a megközelítés az, amiben a mostani vizsgálat leginkább különbözik az eddigi hasonló tanulmányoktól. Az agyat ebben az esetben ugyanis olyan régiók komplex rendszerének tekintették, amelyek kölcsönhatásba lépnek egymással, hogy közösen hozzák létre ezeket a viselkedéseket. A legtöbb korábbi tanulmány az agy egy régióját elszigetelten vizsgálta annak kiderítése céljából, hogy aktiválódott vagy sem, amikor az illetőt politikával kapcsolatos ingerek érték.

Ahogyan arra a raketa.hu rámutat, annyi bizonyos, hogy meghatározott agyi jelek megléte és a politikai felfogás közt összefüggés húzódik, azt viszont már nem tudni, hogy ezt mi okozza. Nem tudni ennek megfelően, hogy az agyműködésből következik-e a politikai meggyőződés, vagy éppen fordítva: a politikai felfogás alakítja át az agyműködést, illetve nincs-e szó esetleg valamiféle kölcsönhatásról, amely során az agyi felépítés és az ideológiai felfogás egymással kölcsönhatásba lépve alakítja át egymást.

(Kiemelt kép illusztráció: Harmincszoros nagyításban egy agy szelet. Magyar kutatóknak sikerült elsőként a világon háromdimenziós mikroszkópot készíteniük a MTA - Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében. MTI Fotó: Balaton József)