A repülők elterelésével védeni lehetne az éghajlatot

A repülők elterelésével védeni lehetne az éghajlatot, ha olyan útvonalon közlekednének, ahol nem hagynak maguk után kondenzcsíkot – állapították meg brit meteorológusok. A kondenzcsíkok jobban felerősíthetik az üvegházhatást, mint a repülők kibocsátotta szén-dioxid – olvasható az Environmental Research Letters című szaklapban megjelent tanulmányban.

2014. június 20., 15:36

Az égboltnak azokon a részein alakulnak ki kondenzcsíkok, ahol a levegő különösen hideg és nedves – írja az MTI. Órákon át maradhatnak ilyenkor az égen a csíkok, melyek fokozatosan pehelyfelhőkké oszlanak szét. Ezek a napsugarak visszaverésével a klímát lehűthetik vagy felmelegíthetik, ám a modellszámítások azt mutatták, hogy az éghajlatmelegítő hatás erősebb.

Egy korábbi, a Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmány azt igazolta, a kondenzcsíkok többet rontanak a globális felmelegedésen, mint a repülők által a légkörbe bocsátott széndioxid.

A Readingi Egyetem Emma Irvine vezette kutatócsoportja most kiszámolta, megérné-e a klíma védelme szempontjából elterelni a repülőjáratokat. A tanulmány szerint a kis gépeknél úgy érné meg az elterelés, hogy az új út legfeljebb tízszer akkora, mint a kondenzcsík, tehát egy 200 kilométeres elterelésnek 20 kilométeres kondenzcsík esetén lenne értelme. A nagy gépeknél, melyek repült kilométerenként több szén-dioxidot bocsátanak ki, háromszoros kerülőúttal éri meg az elterelés.

A repülés éghajlatkárosító hatását úgy lehetne csökkenteni, ha a világ légiirányító hatóságai meghatároznák, az elterelés járatonként megvalósítható és biztonságos-e. Ezen kívül a meteorológiai szolgálatoknak tisztázniuk kell, megbízhatóan előre tudják-e jelezni, hol képződnek kondenzcsíkok.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.