A nagy természetű, rímfaragó egyházfő
Az elszegényedett Piccolomini családban 18 gyerek született. Enea Silvio (1405) volt a legidősebb, neki kellett a legtöbbet segítenie a föld megművelésében. Aztán mégis beiratkozik a sienai egyetemre, teológiát tanul, majd elmegy Firenzébe, „a reneszánsz műhelyébe és templomába”.
Éli a diákok szabados életét, majd Fermo püspökének titkáraként eljut a bázeli zsinatra. Ott komoly ismeretségekre tesz szert, beáll Albergati bíboros szolgálatába, aki titkos megbízással Skóciába küldi. Bázelbe visszatérve Enea Silvio művelt humanistaként lesz közismert szónok. Szembekerül viszont a pápával, aki kiátkozza. Egy ellenpápa kúriai titkáraként tesz szert mind több befolyásra.
Az ifjú Piccolomini bekerül III. Frigyes német-római császár udvarába, megfordul Frankfurtban, Lausanne-ban, Bécsben, Prágában, bizalmi feladatot lát el Portugáliában, a császári kancellárián végez diplomáciai tevékenységet is. Visszatér Rómába, bűnbocsánatot nyer, pappá, majd Trieszt püspökévé szentelik, s hamarosan megkapja a sienai püspöksüveget is, majd a bíborosi kalapot. 1458 augusztusában övé a tiara: pápává választják.
Célja: Európa megmentése a töröktől. Ám a civakodó fejedelmek nem nagyon segítették. A Mantuába összehívott hiábavaló kongresszus után II. Pius csalódottságában az ellenkező irányú megközelítést is kipróbálta: felszólította a török szultánt, hogy térjen meg, tegye a római katolikus hitet államvallássá, és ez esetben hajlandó megkoronázni Konstantinápoly császárává.
E feltételek híján kapcsolatot keresett Mátyás királlyal (egyébként is levelező barátság fűzte Vitéz Jánoshoz), s azt tervezte, hogy a keresztes hadjárat élére majd maga áll. Ebben váratlan halála (1464) meggátolta.
Ő volt az egyetlen pápa, aki megírta önéletrajzát. Benne ifjúkori, világi vadságait, házasságon kívül fogant gyerekeit is (akiket egyébként maga mellé vett a pápai udvarban). Fennmaradtak erotikus versei (mint a hajdani pécsi püspöknek, Janus Pannoniusnak), írt komédiát, történelmi munkákat, lejegyezte III. Frigyes életét, a bázeli zsinat históriáját, valamint számos földrajzi, néprajzi és moralizáló munkát. Igazi polihisztor volt, a régészet és a művészetek nagy pártfogója. A kor ideálja szerinti öntudatos és önépítő, önérvényesítő, széles látókörű „uomo universale”.
Szülőfaluját, Corsigna-nót városi rangra emelte, fallal vetette körül, benne palotát, dómot építtetett. Az ideális város modelljét akarta itt megteremteni.
A város pedig új nevet választott nagy szülötte, Pius után: ma Pienzának nevezik.
