A kishaver 467 napot töltött az űrben
Hősöknek járó fogadtatásban részesül a Toy Story - Játékháború című animációs filmből ismert Buzz Lightyear, "aki" több mint egy év után tér vissza a Földre. Az űrvadász hazaszállításáról a Discovery űrsikló gondoskodik. Közben kiderült: egy szakértői csoport állásfoglalása szerint a NASA nem tudja megvalósítani azt a tervet, hogy 2020-évek elejéig ismét embereket juttat el a Holdra.
Az űrkutatók egyik szeme sír, a másik meg nevet.
A Toy Story című animációs film 30 centis figurája 2008 májusában indult útnak a világűrbe, az eredeti tervek szerint fél év után az Endeavor űrsikló legénységének tagjaként tért volna vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomásról. A Disney-stúdió azonban meghosszabbította Buzz küldetését, mivel az általa teljesített oktatási misszió hatalmas siker volt a Földön.
Buzz Lightyear hazarendelése éppen egybeesik a Toy Story - Játékháború 1. és 2. részének felújított kiadásával, a filmek jövő hónapban kerülnek a mozikba. A Disney hatalmas parádét tervez Buzz fogadására, mivel a figura lesz a Nemzetközi Űrállomás leghosszabb ideig szolgáló személyzete, "még az oroszokat is megelőzte" - mondta Todd Heiden, a Disney World stratégiai tervezésért felelős igazgatója.
"Ha jók a számításaim, mire csütörtökön földet ér, már 467 napot töltött az űrben" - tette hozzá Heiden. Buzz ezzel Valerij Poljakov ororsz űrhajóst előzte meg, aki a kilencvenes években egyhuzamban 437 napot töltött a Mir űrállomáson - írta az MTI.
A NASA Holdra szállási terveit pénzhiány gátolja
Bár még nincs meg a végső döntés, de egy szakértői csoport állásfoglalása szerint a NASA nem tudja megvalósítani azt a tervet, hogy 2020-évek elejéig ismét embereket juttat el a Holdra. Az úgynevezett Augustine-bizottság legújabb jelentését kedden terjesztette a Fehér Ház elé. A jelentés szerint az amerikai űrhivatal jelenlegi menetrendje a Nemzetközi Űrállomás építésének befejezése, az űrrepülőgép-flotta leállítása, és a Holdra való visszatérés a 2020-as évek elején pénzszűke miatt tarthatatlan. Az űrhivatal éves költségvetése 18 milliárd dollár, és ezt meg kellene toldani még további évi 3 milliárd dollárral, ha próbálkozni akar a Holdra való visszatéréssel. Legutóbb az Apollo-program keretében 1972 decemberében jártak emberek a Holdon.
George Bush amerikai elnök 2004-ben hirdette a Constellation-programot, amelynek értelmében az amerikaiak immár huzamosabb időre vetnék meg a lábukat a Holdon, ott kolóniákat kiépítve. A Holdon való letelepedést egyúttal felhasználhatnák a leendő Mars-utazásokhoz is, hiszen a Holdról kevesebb költséggel lehetne űreszközt indítani a vörös bolygóra, lévén, hogy Földünk égi kísérőjének gravitációs ereje jóval gyengébb.
Át kell alakítani
Barack Obama elnök választási kampányában támogatta a holdutazási terveket, de az idén úgy döntött: felülvizsgáltatja elődje elképzeléseit. Az elnök ennek a feladatnak a megoldására egy tíztagú bizottságot kért fel. A szakértői csoportot Norman Augustine, a Lockheed Martin cég korábbi vezérigazgatója vezeti. A bizottságnak azonban lesújtó véleménye van a Holdra szállási tervek valóra váltását illetően, mert nem tartja tarthatónak, hogy a NASA képes lesz megbirkózni az ambiciózus célok megvalósításával tekintettel szűkös pénzügyi forrásaira.
Az Augustine-bizottság szerint a NASA távlati terveit át kell alakítani, és más a Holdra szálláson kívül más lehetőségeket is meg kellene vizsgálnia. Szóba jöhetnek például Föld közeli kisbolygók, ahova embereket lehetne küldeni. A bizottság helyzetfelmérő jelentésének összeállítása még heteket igénybe vehet.
