A jó Göring

Hermann Göring – Hitler hírhedt harcostársa – 1893-ban, míg öccse, Albert 1895-ben jött a világra. Mindkettőjük születését báró Hermann Epenstein vezette le. A berlini fél-zsidó orvost az apa még Afrikából ismerte: mivel az akkori német gyarmaton megmentette szép ifjú osztrák felesége, Fanny életét. Barátok lettek, a milliomos orvos befogadta bajor kastélyába, Veldenstein várába a Göring-famíliát. Hermann egyfajta nevelő-papájaként tisztelte, míg Albert – nos, ő igencsak hasonlított a doktorra, akit a kortársak szerint intim szálak fűztek Fannyhoz. Az asszony jóval idősebb férje évekig tűrt, s csak akkor borított, amikor felmondták nekik a szállást: Epenstein nála 40 évvel fiatalabb barátnőjét kívánta oltárhoz vezetni. Göringéknek költözniük kellett, Münchenbe, ahol is a felszarvazott papa hamarosan halálra itta magát.

Az ifjabb Hermann az első háború harcirepülő-hőse lett, miközben öccse is szolgált, majd gépészmérnöknek tanult. A két fivér a nácizmus megszületése után vagy 12 évig nem is beszélt egymással – a fiatalabb nem értette, hogyan állhatott össze bátyja azzal a kétes osztrák alakkal? Albert inkább a nőkkel törődött, akárcsak aztán mindhalálig.

Az ifjú mérnök elsőnek a Junkers-nél helyezkedett el. Jó üzleti érzéke is lévén hamarosan képviselhette cégét Csehországban, Ausztriában és Magyarországon, s ettől kezdve gyakorta járt Budapesten. Egyúttal odahagyta elnácisodó hazáját. Felvette az osztrák állampolgárságot és élte világát Bécsben – amíg lehetett. Amikor azután az „Anschluss” után látta, hogyan takaríttatja a csőcselék egy zsidó nagymamával a járdát. Letérdelt és nekiállt az üldözöttel utcát pucolni – majd összeverekedett két SA-pribékkel. Persze rögtön bevitte a bátyja alapította Gestapo, de amikor kiderült, kiről van szó, kiengedték.

Albert a látványos gesztus mellett csendben egész sor ismerősét mentette. Bécsben immár a filmiparban dolgozott, amelynek zsidó vezetői közül többeknek szerzett hamis papírokat, vagy hozta ki őket a koncentrációs táborból. Voltak köztük magyarok is: az Alsegg-házaspár (a férfi a bécsi Intergloria-Film igazgatója volt) és Székely Vilmos, rendező-producer. A leghíresebb persze Lehár Ferenc, akinek Goebbels megüzente: váljon el zsidó feleségétől, ha jót akar. Nem tette – mire jött az asszonyért a Gestapo. A kétségbeesett Lehár Alberthez fordult, aki éppen Bukarestben volt, onnan rohant Berlinbe. Bátyja először hiába próbálta meggyőzni Goebbelst, de végül remek érv segített: A víg özvegy Hitler kedvenc operettje volt. Ha a mestert letiltják, nem játszhatják többé a darabját. Ekkor kapta meg Lehárné a papírt, amelyen Goebbels tiszteletbeli árjának nyilvánítja ... Az ifjabb Göring egyébként közbenjárt bátyjánál a nácik által letartóztatott osztrákokért is: Schussnigg kancellárért vagy az egyik Habsburg-főhercegért.

Hősünk sajátos pályafutása Prágában, a Skoda Művek központjában folytatódott. A fegyvereket is gyártó, 80.000 embert foglalkoztató konszernnél a Berlinből küldött új főnökök szívesen fogadták a híres nevet viselő kollégájukat. A meghagyott cseh szakemberek persze sokkal kevésbé. Legalábbis addig, amíg ki nem derült, hogy ez a Göring épp úgy utálja a nácikat, mint ők – s mindenben lehet rá számítani.

Albertnek barátja lett Karel Staller, a Skoda fegyvergyárának vezérigazgatója. A zseniálisnak tartott tervező a cseh ellenállásnak dolgozott, a hadiüzem titkait Pozsonyon át juttatta Svájcba, onnan kerültek a londoni emigráns-kormányhoz az információk. Egy másik cseh mérnök, Vilém Hromádko, belgrádi üzleti útjain – sőt, Göring jóvoltából egy moszkvai látogatásán – a szovjet hírszerzéshez juttattatta el a német-cseh hadiipar terveit.

Eközben Albert tovább mentette az embereket: egy mérnök és zsidó felesége a bukaresti Skoda-képviseleten vészelte át a háborút, míg Kántor György magyar mérnököt Budapestre szöktette. Őt ugyan később utolérte a végzet, de Albert pénzt, ennivalót küldött neki Buchenwaldba, így Kántor is túlélte.

Albert theresienstadti akciója volt a legelképesztőbb. Megjelent nyolc teherautóval a Prágától nem messze fekvő lágerben, s közölte a parancsokkal: „Albert Göring vagyok és munkásokra van szükségem a Skodánál!... „ Az SS-ember engedelmeskedett, a kocsik megteltek deportáltakkal. Elhajtottak, majd egy erdőben leálltak és futni hagyták utasaikat. Sokan közülük megmenekültek.

Albert utóbb korábbi osztrák filmcége római leányvállalatához szerződött. Amikor németül tudó orvost keresett beteg feleségéhez, Dr. Ladislav Kovácsot ajánlották. A pápai zsidó orvos először szóba sem akart állni vele, amikor meghallotta a nevét, ám Albertnek sikerült megértetnie: másfajta Göringgel van dolga. A két férfi szoros barátságba került és Albert jelentős pénzeket adott Kovácsnak, segítve olasz és más zsidók mentését, kivándorlását. Arról feltehetően nem tudott, hogy Kovács doktor, akinek fivére a magyar ellenállásban harcolt, a brit hírszerzésnek dolgozik s hasznos információkat kaphatott német barátjától. Majd menlevelet, amikor a nácik 1943 őszén bevonultak Rómába.

Vajh miért teljesítette a nagyhatalmú Hermann öccse kéréseit, miért védte mindvégig? Egyrészt azért, mert szerette Albertet. Másrészt tetszett neki a szerep, hogy élet-halál uraként néha kegyelmet is gyakorolhat. Mások szerint az is szerepet játszhatott, hogy öccse a védenceiről kapott értékes műtárgyakat engedte át bátyjának, aki ismeretesen szerette a szépet – főleg ingyen, vagy ha lopták neki.

Albertet Ausztriában érte a háború vége harmadik nejével, Csehszlovákia volt szépségkirálynőjével. Ment jelentkezni az amerikaiakhoz – hiszen volt miről beszámolnia. A várt elismerés helyett azonnal letartóztatták s amikor részletesen beszélt a kihallgatóknak a fentiekről – azok egy szavát sem hitték. Hazudik, menti magát, mint a többi náci – s Göring létére van pofája állítani, hogy segítette az ellenállást..., jegyezték fel az amik. Végül a szerencse segített: egyik kihallgatója Lehárné unokaöccse volt és a tiszt ismerte nagynénje megmentésének történetét. Albertet elengedték – s azonnal kiadták a cseheknek. Ott kezdődött minden elölről: vádolták Göring öccsét, hogy sanyargatta a Skoda embereit ....Miután azonban kiálltak mellette, akik életüket, ellenállási sikereiket neki köszönhették, a népbíróság végül felmentette,

Mindeközben majd két évet töltött a rács mögött. Megtört ember került szabadlábra, és inni kezdett. Amikor ismét nők után kezdett szaladgálni, felesége a kislányukkal – akinek keresztapja a hálás Lehár volt – otthagyta. Kivándorolt Peruba, az apa többé nem látta a gyerekét. A sors fintoraként utolsó felesége korábbi házvezetőnője lett. Munkát nem talált s amikor (csak 1955-ben) végre el tudott helyezkedni mérnökként, másnap kitették. Az alkalmazottak tiltakoztak: nem kívánnak egy Göringgel dolgozni. München külvárosában húzódott meg haláláig, érdemeit hivatalosan máig nem ismerte el senki. Pedig fennmaradt a lista: 34 ember életét mentette meg.

Talán most gondolnak rá, hogy – a BBC dokumentum-filmje nyomában – egy ifjú ausztrál utána járt az elképesztő történetnek.

(W.H.Burke: Hermanns Bruder. Aufbau Verlag, Berlin, ISBN 9783351027476)